Napjainkban egyre többször kerül napirendre a közlekedés fenntarthatóbbá alakításának és egyes területek autómentessé tételének témája.
Bár sokaknak az autómentes élet elképzelhetetlennek tűnhet, valójában létezik olyan település, ahol lassan két és fél évtizede nem közlekednek autók.
1999-ben Miguel Anxo Fernandez Lorest választották az északnyugat-spanyolországi Pontevedra polgármesterének. A jelenleg 84 ezer lakosú város akkoriban számos kihívással küzdött, többek között a rossz levegőminőséggel, a fiatal családok elvándorlásával, valamint a helyi gazdaság zsugorodásával. Fernandez Lores azonban úgy gondolta, hogy van megoldás erre: meg kell szabadulni a Pontevedra utcáit ellepő autóktól – írta meg a történetet a Fast Company.
Először csak a történelmi belvárosból tiltották ki az autókat, és ott szüntették meg a parkolást, ám az autómentes terület egyre csak terjeszkedett kifelé. A járművek behajtását erősen korlátozták, a járdákat pedig kiszélesítették. Bár az autótulajdonosok kezdetben tiltakoztak ez ellen, panaszuk süket fülekre talált.
Pontevedra polgármestereként nem az a feladatom, hogy gondoskodjak arról, hogy legyen parkolóhelyük. Ez olyan, mintha valaki vásárolna egy tehenet vagy épp egy hűtőszekrényt, és aztán megkérdezné tőlem, hogy hova fogja tudni elhelyezni
– mondta erről néhány évvel ezelőtt egy konferencián a városvezető.
Az évtizedes szemléletformálásnak meglett az eredménye. A városban minden korosztály az utcákon és tereken sétálgat, miközben járdán parkoló autók, közlekedési lámpák és felszíni parkolók nincsenek. Tömegközlekedésre sincs túl nagy szükség, mivel a történelmi belvárost 30 perc alatt gyalogszerrel is be lehet járni, így csak néhány helyi buszjárat közlekedik a városban.
Az élet autó nélkül lehetséges?
A Kevesebb autó, több város néven futó kampány több mint két évtized után is tart, Pontevedra pedig egy kiváló esettanulmányul szolgál arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha egy várost úgy alakítanak át, hogy az embereket helyezzék a fókuszba, ne pedig az autókat. Bár ráragadt az autómentes város jelző, ez nem teljesen fedi a valóságot, bizonyos gépjárművek ugyanis behajthatnak.
Nem mondjuk azt, hogy autómentes város vagyunk. Mi arról beszélünk, hogy csak a szükséges, nélkülözhetetlen forgalmat bonyolító város vagyunk
– mondta erről Fernandez Lores polgármester.
A pontevedrai lakosok garázsos parkolóhelyekre behajthatnak, a településre érkezők pedig használhatnak fizetős mélygarázsokat a városban. A város szélén több ingyenes parkolási lehetőség is van, ahonnan a központ gyalogosan is könnyen megközelíthető.
Ezenkívül a fogyatékkal élők szabadon közlekedhetnek autóval, ahogyan a kézbesítők is. Ráadásul ők, kézbesítés közben, kis időre le is parkolhatják járműveiket.
Azonban az utcai parkolás megszüntetése, a forgalmi sávok járdává alakítása, valamint az utcák átrendezése az átmenő forgalom megakadályozása érdekében erősen csökkentette a gépkocsik számát Pontevedrában. A város úgy van kialakítva, hogy ugyan át lehet autózni rajta, azonban nem éri meg, mivel jókora időveszteség.
Az önkormányzat adatai szerint 1999 óta 97 százalékkal csökkent az autóval történő utazás a 4,5 négyzetkilométeres történelmi belvárosban, és 53 százalékkal mérséklődött az egész városban.
Ugyan bizonyos keretek között közlekedhetnek autók Pontevedra utcáin, de a sebességhatár óránként 30 kilométerre van korlátozva, és mintegy 300 fekvőrendőr akadályozza azt, hogy ennél gyorsabban haladjanak. Ezek az intézkedések is elérték céljukat, hiszen a városban 2011 óta nem volt halálos közlekedési baleset.
A város lassú és gyalogosközpontú közlekedési rendszerének köszönhetően a kerékpárosok is csekély veszélynek vannak kitéve, éppen ezért nagyon kevés kerékpársávot építettek, ehelyett elvárják a biciklivel közlekedőktől, hogy lassítsanak, és vegyüljenek el a gyalogosok között.
Ez a megoldás azonban sok helyen utópisztikusnak tűnhet, hiszen például az Amerikai Egyesült Államok több nagyvárosában a bringások kénytelenek megosztani a forgalmi sávot a háromtonnás, 40 kilométeres sebességgel haladó terepjárókkal. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban a kerékpárosok és a gyalogosok által elszenvedett halálos balesetek száma évtizedek óta a legmagasabb. Pontevedra esete arra világít rá, hogy a gépjárművek sebességének csökkentése megfontolandó stratégia lehet sok település számára.
Mielőtt Pontevedra közlekedésszervezési fordulata bekövetkezett, a város lakosságszáma stagnált. Amikor Fernandez Lores polgármester hivatalba lépett 1999-ben, a történelmi városközpontban alig éltek családok és idős emberek, mivel nem érezték biztonságban magukat a nagy forgalom miatt. Mára ez teljesen megváltozott, és Pontevedra Galícia tartomány leggyorsabban növekvő városa lett, ráadásul sok fiatal család települt be, akiket a biztonságos utcák és a tiszta levegő csalogatott oda. A forgalom korlátozását követően ugyanis a szén-dioxid-szint kétharmadával csökkent. Lores erőfeszítéseit ráadásul rendszeresen elismerik a városlakók, ugyanis megszakítás nélkül immár 24 éve tölti be posztját, amivel ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő nagyvárosi polgármester egész Spanyolországban.
Mindenhol lehetnek autómentes települések?
Habár az autóhasználat csökkentése melletti érvek többnyire a biztonság javítása, a környezetszennyezés csökkentése és az életminőség erősítése mellett szólnak, azonban Pontevedra esete azt mutatja, hogy a városi revitalizációra is előnyös lehet. Az autómentesség ilyen szintű vagy hasonló megvalósítása új lendületet adhat számos településnek a világ különböző pontjain, főleg olyan városoknak, melyeknek utcahálózata még az autózás előtti időkből származik.
Azt hangsúlyozni kell, hogy ez a megközelítés nem alkalmazható világszerte minden településre.
A globális nagyvárosok többségénél nem is lenne megvalósítható a teljes autómentesség. A korlátozás például egy olyan metropoliszban, amelyet főleg az autók számára terveztek – a tengerentúlon erre sok példa van – nagyon nehéz lenne, ráadásul nem is lenne előnyös.
Pontevedra esete jó példát mutat azoknak, akik a közlekedésük átalakítását tűzik a zászlajukra. Rávilágít, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, folyamatos és fokozatos lépésekkel lehet elérni a célt.
