Az áprilisi tél nem csupán hazánk mezőgazdaságát viselte meg, a hasonló időjárás évente akár több mint tíz milliárd dollárnyi veszteséget is okozhat világszerte. James Daniell, a Karlsruhei Műszaki Intézet munkatársának tanulmánya szerint nincs olyan bortermelő vidék, amelyet nem sújt fagy, jégeső, vagy éppen hőmérséklet ingadozás.
A szakember erről az Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) bécsi közgyűlésén beszélt, ahol bemutatta a világ borvidékeinek globális kockázati indexét is. Ezt összesen 131 ország több mint 7500 borrégiójának tanulmányozása után állította össze.<hirdetes>
Az index szerint a legnagyobb természeti fenyegetést a jégesők jelentik az európai bortermelők számára, ami ellen – a szakember vélekedése alapján – a védőhálók hatékony segítséget nyújtanak. A tanulmány szerint a második leggyakoribb problémát a földrengések okozzák, amelyek akár évekre képesek tönkretenni teljes borvidékek infrastruktúráját. Ezen természeti katasztrófa ráadásul akár munkahelyek elvesztéséhez, illetve a turizmus romlásához is vezethet.
Végül a harmadik legégetőbb problémát a globális klímaváltozás pozitív és negatív hatásai jelenthetik a világi bortermelésre. Ezzel kapcsolatban a kutatók megállapították, hogy komoly elmozdulás várható a bortermelő vidékek elhelyezkedésében a bolygó északi és déli irányába egyaránt, míg az egyenlítőhöz közeli borvidékek egy része valószínűleg eltűnik.
Ugyan hazánk szőlőtermelő vidékeire is leselkedhetnek hasonló veszélyek, jó hírt jelent azonban a gazdáknak, hogy megszületett az elvi megállapodás a kormány és a szakmai szervezetek között, így a Vidékfejlesztési programon belül átcsoportosítandó forrásokból mégiscsak támogatható lesz az új borszőlőültetvények telepítése. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) még csak az egyeztetés tényét közölte, de lapunk úgy tudja, a Miniszterelnökség rábólintott a kérésre, bár a pontos keret még kérdéses.
