A termés mennyiségének csökkenésében jelentkező hátránya mellett előnye is volt a nyári szárazságnak a napraforgó-termelők számára, ugyanis sokan megspórolhatták a betakarítás előtti deszikkálás, vagyis a növény vegyszeres kiszárításának költségeit – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Ez pedig nem kevés, Petőházi Tamás szerint hektáronként 11-13 ezer forinttal számolnak a termelők
– tette hozzá. A napraforgó jól bírja a szárazságot, de azért megérezte: a szövetség előrejelzése szerint idén 3-4 százalékkal lesz kevesebb a termés a tavalyi – a KSH előzetes adatai szerint kétmillió tonnát közelítő – hozamnál.
Idén némileg nőtt a termőterület, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által felmért adatok szerint a tavalyi 658 ezer hektár után 2018-ban 673 ezer hektáron terveztek napraforgót termelni a gazdák.
Az elmúlt évihez képest augusztus közepén alacsonyabb áron adták-vették a fizikai piacon a napraforgót:
az AKI tavaly augusztus közepén tonnánként 96 ezer, idén pedig 90,1 ezer forintos áfa és szállítási költség nélküli termelői árat mért.
A termelők bíznak benne, hogy az ár megindul felfelé, hasonlóan a búza- és a kukoricaárakhoz.
A napraforgó jövőbeni piaci kilátásait javíthatja, hogy az EU 2021-től – a termelő országokban tapasztalható környezetrombolásra hivatkozva – betiltotta a pálmaolaj bioüzemanyagként való hasznosítását, és könnyen elképzelhető, hogy ezt a lépést az élelmiszeripari felhasználás betiltása követheti.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
