A júniusi stagnálás után júliusban az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékos emelkedést mért a mezőgazdasági termelői árakban a KSH. Ez a növényi termékek árának 4,5 százalékos növekedéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 4 százalékos csökkenéséből adódott.
A növényi termékek drágulásában az agrártermelés legnagyobb hányadát gabonafélék árának emelkedése játszott nagy szerepet. Az aszály miatt a világpiacon emelkedő gabonaárak visszaköszöntek a magyar piacon is. A gabonafélék ára 13 százalékkal nőtt – tartva az egy hónappal korábban mért ütemet –, ezen belül a búza ára 7,9, a kukoricáé pedig 16 százalékkal emelkedett.
A gyümölcsök lefelé húzták az indexet, áruk összességében 22 százalékkal esett vissza. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a kertészeti kultúrákon belül jelentősnek számító területen termelt meggy idén bőségesen termett, a tavalyinál két és félszer többet szüretelhettek a termelők. Következésképp a meggyfélék és a szilva ára drasztikusan, 51 százalékkal esett vissza. A fagykárokat szenvedő őszibarack ugyanakkor gyenge termést hozott, ára pedig 34 százalékkal nőtt a tavaly júliusihoz képest. Eközben a zöldségfélék ára 11,6, míg a burgonyáé 45 százalékkal emelkedett a tavalyi bázishónaphoz viszonyítva. A növényi termékekéhez képest ellentétes ármozgások voltak az élő állatok és az állati termékek piacán, ahol 5,5, illetve 0,6 százalékos árcsökkenést regisztrált a KSH.
A tavaly júliusihoz viszonyítva a vágósertés ára az átlagosnál erőteljesebben, 13 százalékkal csökkent. Ugyanez a mérték igaz a január és július közötti időszakra is az előző év első hét hónapjával összevetve.
De az is igaz, hogy az árak már január óta emelkednek, ami a sertéspestis vaddisznókban való hazai megjelenése utáni pánikhangulatban mért néhány hetes átmeneti visszaeséstől eltekintve folyamatos. A sertéspiaci áremelési nyomás most is jelen van, s a szakértők hasonlót érzékelnek a tejszektorban is.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
