– áll az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványban. Az OTP Jelzálogbank által kiadott elemzés szerint az áremelkedés országosan átlagban 7 százalék volt, a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőttek az árak, de Békés és Csongrád megyében is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Négy megyében viszont csökkentek a termőföldárak, a legnagyobb arányban – 12 százalékkal – Pest megyében.
Az elemzésben kiemelik, hogy a termőföldek áremelkedése az összes eladott földterület méretének 14 százalékos – vagyis a tranzakciószám 7 százalékos csökkenését is meghaladó mértékű – visszaesése mellett ment végbe. A bank szakértői szerint
ez valószínűleg a jövőben is folytatódik, hiszen szabályozás hiányában a birtokaprózódás vészesen zajlik tovább, a jövőben pedig nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint amilyen 2016-ban volt.
A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedésének főbb okai a területalapú támogatások, a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentessége, a sokéves átlagot meghaladó terményárak, valamint a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és forráskínálat a termőföld vásárlásához, illetve a bankok élénk agráraktivitása – áll az elemzésben.
A legdrágább megye tavaly – immár hagyományosan – Békés lett, ahol az átlagár elsőként lépte át a 2 millió forintos hektárárat (2,028 millió forint). Emellett Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád megye haladja még meg a másfél milliós szintet. 2019-ben csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrádé, Zaláé és Heves megyéé.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható