Egy évtized – triplázódó szántóárak

A 2018-as 1,312 millió forintról tavaly 1,402 millió forintra emelkedett az eladott termőföldek hektáronkénti átlagára a NAV egyelőre nem teljes körű adatai szerint – áll az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványban. Az OTP Jelzálogbank által kiadott elemzés szerint az áremelkedés országosan átlagban 7 százalék volt, a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőttek az árak, de Békés és Csongrád megyében is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Négy megyében viszont csökkentek a termőföldárak, a legnagyobb arányban – 12 százalékkal – Pest megyében.

Az elemzésben kiemelik, hogy a termőföldek áremelkedése az összes eladott földterület méretének 14 százalékos – vagyis a tranzakciószám 7 százalékos csökkenését is meghaladó mértékű – visszaesése mellett ment végbe. A bank szakértői szerint ez valószínűleg a jövőben is folytatódik, hiszen szabályozás hiányában a birtokaprózódás vészesen zajlik tovább, a jövőben pedig nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint amilyen 2016-ban volt.

A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedésének főbb okai a területalapú támogatások, a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentessége, a sokéves átlagot meghaladó terményárak, valamint a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és forráskínálat a termőföld vásárlásához, illetve a bankok élénk agráraktivitása – áll az elemzésben.

A legdrágább megye tavaly – immár hagyományosan – Békés lett, ahol az átlagár elsőként lépte át a 2 millió forintos hektárárat (2,028 millió forint). Emellett Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fe-

jér és Csongrád megye haladja még meg a másfél milliós szintet. 2019-ben csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrádé, Zaláé és Heves megyéé. „Tavaly a legjobban, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként; csak a szántóföldeket vizsgálva viszont Nógrádé az elsőség, egy év alatt 14 százalékos drágulással” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Tavaly a legnagyobb mértékben, 7 százalék körül a kert-gyümölcsös és a szántóterületek drágultak. A gyep művelési ágba tartozó területek ára 6, a szőlő-, valamint az erdő-, fásított területeké pedig 2-3 százalékkal nőtt.

A termőföldpiac – a 2017-es látványos visszaesés, majd a 2018-as élénkülés után – tavaly érezhetően megtorpant. Az előző évi 44 ezerről 2019-ben 41 ezerre, 7 százalékkal csökkent az adásvételek száma.

A tranzakciószám csak négy megyében nőtt, a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplénben. Zala, Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megyében pedig a 20 százalékot is meghaladta a forgalom visszaesése.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva is 14 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható 2019-ben. Átlagosan tehát jóval kisebb földterületeket értékesítettek tavaly, ami már harmadik éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2019-ben nagyjából 42,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.

Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet – mintegy 4,7 ezer hektárt – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették 2019-ben. A másik véglet Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom.

Az országos forgalom 74 százalékát adja a szántó művelési ág, amelyben tavaly 13 százalékkal csökkent a forgalom, és nagyjából 31,1 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete. Ezt is meghaladó – 14–20 százalék közötti – az erdő- és fásított, a szőlő- és a gyepterületeknél mérhető visszaesés, míg a kert-gyümölcsös művelési ág forgalma 6 százalékkal csökkent.

A termőföld stabilan növeli árát. A termőföldforgalom háromnegyedét adó szántóföldeknél 2010 és 2019 között országosan 189 százalékos volt a drágulás, azaz csaknem megháromszorozódott az árszint. A legnagyobb ütemű, 240 százalékos áremelkedés Bács-Kiskunban ment végbe, valamint Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőtt legalább háromszorosára az átlagár. A másik véglet 108 százalékkal Komárom-Esztergom megye.

„A gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföldpiacon egyelőre nem egyértelmű. Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a hotelek, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. A gazdálkodók ugyanakkor hagyományosan hosszú távra terveznek, ezért nehéz a hirtelen megmutatkozó hatásokat mérlegelni.

A termőföldpiacra meghatározóbb – és a gazdálkodók számára várhatóan kedvezőtlenebb feltételek miatt vélhetően összességében negatív – hatása a 2022–2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklusnak lehet majd” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Egyelőre azonban nincsen arra utaló egyértelmű jel, hogy a közeli jövőben megállna a termőföldárak emelkedése, ezért a vásárlásra jogosult gazdálkodók számára a termőföld továbbra is biztos befektetés maradhat.