A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén 23 ezer és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, amely jelentősen alulmúlja az átlagos, évi 65 ezer tonnát – derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös termésprognózisából.
Tájékoztatásuk szerint tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A hideghatások okozta károkon túlmenően
a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.
Az idei szilvaszezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (Katinka, Cacanska rana, Topfive, ) vette kezdetét július első felében, azonban csak kis mennyiségek kerültek egyelőre a piacra.
A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végén indul a Casanska lepotica és a Stanley fajta szüretével,
amelyek az összes termés 60 százalékát teszik ki.
Magyarországon 6400 hektáron termesztenek szilvát.
A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók.
A három megye adja a hazai termőfelület közel 70 százalékát – tették hozzá.
A termés felét a feldolgozóipar hasznosítja, a másik fele frisspiacra kerül.
A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, személyenként évente 1,3 kilogrammot tesz ki, ugyanakkor jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában.
Kitértek arra is, hogy a friss szilvaimport 1000-2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik.
Ezzel szemben a friss szilvaexport jelentős:
évente változóan 8000-12000 tonna, amelynek átlagosan felét Németországba viszik,
kisebb mennyiség kerül a cseh, szlovák, osztrák, román és lengyel piacra.
Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt-export, míg 2015-ben 250 tonna volt az export, addig 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonna körül alakult – jegyezték meg.
