Mérsékli a gazdálkodók adminisztrációs terheit, egyszerűsíti a működési formákat, átláthatóbbá teszi az ágazatot, miközben a családi gazdaságokon belüli generációváltást és az együttműködést is ösztönzi az az előterjesztés, amelyet a kormány a múlt héten fogadott el – közölte Nagy István agrárminiszter a Figyelő megkeresésére.
A tervezet a mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozások körébe tartozó 290 ezer őstermelőt és 24 ezer családi gazdaságon belül 83 ezer főt érint. Parlamenti elfogadása esetén egy közel negyed évszázados, elavult szabályozási környezetet egy XXI. századi elvárásoknak megfelelő válthat fel – mutatott rá a tárcavezető. Elmondása szerint a kis- és közepes, valamint a családi gazdaságok erősítését szolgáló magyar agrárpolitika illeszkedik abba az európai modellbe, amelyben a mezőgazdaság 63 százaléka családi gazdasági alapon működik.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG
A családi gazdaságokról szóló új törvény az országgyűlési elfogadása után, 2021. január elsejétől léphet hatályba, s ezzel párhuzamosan a pénzügyi tárca friss adócsomagja által jelentős adókedvezményeket is kapnak az érintettek.
Csökkennek az adóterhek, miközben egyszerűsödik az adózás, szervezeti szempontból pedig három egyértelműen elkülönülő működési formát hoznak létre: az őstermelőit, továbbá az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságot.
A tárcavezető szerint az őstermelők esetében életszerű, egyszerűbb adminisztratív és adószabályok lesznek 2021-től. Az őstermelői bevételük része lehet 25 százalékos mértékig a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő foglalatosságokból – így például gépi szolgáltatásokból, agroturizmusból – származó összeg, így az életszerű gazdálkodáshoz nem kell több vállalkozási formát működtetni. Az adómentességi értékhatár növekszik, nem terheli majd személyi jövedelemadó az őstermelői tevékenységet az éves ötszörösét kitevő (2020-ban 9,7 millió forint) bevételig. Továbbá az őstermelői átalányadó választása nagyobb bevételig lesz lehetséges. Nyolcmillió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére emelkedik a plafon, ez 2020-ban 19,3 millió forint. E fölött tételes költségelszámolást kell alkalmazni. Fontos változásnak nevezte Nagy István azt is, hogy a kapott mezőgazdasági támogatás összege nem számít bevételnek, így azt sem az értékhatároknál, sem az adóalap szempontjából nem kell figyelembe venni.
Új működési formaként vezetik be az őstermelők családi gazdaságát (ŐCSG) a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával. Az ŐCSG-ben részt vevők köre bővül majd a hozzátartozói láncolat fogalmának bevezetése révén. A résztvevők számát nem korlátozzák, azonban az átalányadózást legfeljebb a minimálbér negyvenszeresét kitevő bevételig lehet választani (2020-ban ez 77,28 millió forint), ennél nagyobb összegnél tételes költségelszámolást kell alkalmazni.
A jogi személyiségű, társasági formában működő gazdaságok számára létrehozzák a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) minősítést, amely növekedési lehetőséget jelent a családi vállalkozásoknak. Ezt az a gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg, amelynek a tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, továbbá kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak.
A társas vállalkozások tagjai számára (így a CSMT-tagok részére is) adómentessé válik az az összeg, amelyet a termőföld használatának átengedéséért, bizonyos mezőgazdasági támogatások átengedése esetén, termőföldvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztésére vagy termőföld vételére kapnak a társaságtól.
A vállalkozásoknál ezen adómentes juttatások együttes összege az adóévben legfeljebb 50 millió forint lehet. Ehhez kapcsolódó feltétel, hogy a tag a jelzáloghitel törlesztésére kapott összeggel egyidejűleg arra a földre bérleti díjat nem kaphat, a földvásárlásra kapott összegből vett terület használatát pedig 15 évig ingyenesen engedje át a társaságnak.
Az esetében javasolt módosításokkal összhangban változnak a járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezések is, nem eredményezve változást az érintettek fizetési kötelezettségében. Nagy István kitért arra is, hogy a klímavédelmi akcióterv alapján a méhészek kiemelt támogatása vált indokolttá, ezért a minimálbér tízszeresét kitevő összegig adómentessé válik a méhészeti tevékenységet folytató, átalányadózó őstermelő bevétele.
