BUX 54,393.63
+0.07%
BUMIX 4,375.2
+0.10%
CETOP20 2,438.13
-0.11%
OTP 18,640
-0.59%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.28%
-0.79%
-0.88%
ZWACK 16,600
-0.60%
0.00%
ANY 1,595
+1.27%
RABA 1,460
+0.34%
0.00%
+1.17%
0.00%
-0.36%
-0.41%
+1.08%
+0.90%
+7.50%
+1.52%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,720
-0.29%
-1.88%
ALTEO 1,525
-1.29%
+16.67%
+2.97%
EHEP 1,860
+3.62%
+1.19%
+0.33%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.42%
+1.64%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+2.40%
+1.30%
+2.08%
+7.98%
+0.29%
-0.31%
Forrás
RND Solutions
Agrár

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezték

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, illetve vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges – közölte a NAK.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt,

már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak

– ismertették. Hozzátették, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban a csapadék területi átlagban nem lesz számottevő, jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan erősödik. Mindezek miatt kezdeményezték a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, illetve a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónapig való kijuttatása.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez az érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt – közölte az agrárkamara.

Kapcsolódó cikkek