A tavalyi, folyó alapáron számolt 2950 milliárd forint után az idén 3338 milliárd forintot ért el a hazai mezőgazdaság kibocsátása. „Mindez nem jöhetett volna létre az árak nagyarányú emelkedése nélkül, hiszen a mennyiség 2020 után idén is csökkent, mégpedig az előzetes adatok szerint csak azonos mértékben a tavalyival, 2,3 százalékkal” – hívta fel a figyelmet az Agroképnek írt cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A visszaesést az okozta, hogy a növényi termékek kibocsátása 6,5 százalékkal elmaradt a tavalyitól, amit az állati vonal 4,5 százalékos bővülése sem tudott ellensúlyozni. Jó, ha ehhez tudjuk, hogy a mezőgazdasági kibocsátás 60,9 százaléka növényi, 32,5 százaléka állati termékből származik, a több egyéb.
A legfeltűnőbb visszaesés a kukoricánál volt, a hektáronkénti 6,63 tonnás hozama 18 százalékkal rosszabb az ötéves átlagnál, és 23 százalékkal az előző évinél. A kukorica terméskiesése még úgy is 10,4 százalékkal vetette vissza az idei gabonakibocsátást, hogy búzából az elmúlt tíz év csaknem legjobb termésátlagát jegyezték. A tavalyi 5,1 millió tonna után 2021-ben az előzetes adatok szerint mintegy 5,3 millió tonna termést takarítottak be.
Fórián Zoltán szerint
a mezőgazdasági kibocsátás mennyiségi csökkenése ellenére bekövetkezett növekedéshez nagyon kellett az árak dinamikus emelkedése.
Az egész évre szóló előrejelzés 17 százalékos ugrást tartalmaz, ami a gabonafélék 33, az ipari növények 37, a zöldségfélék, kertészeti termékek 6,5, a gyümölcsök és a szőlő 2,8, és a burgonya 9,3 százalékos áremelkedéséből állt össze a növényi termékeknél. Az állatok termelői ára 2,3, az állati termékeké pedig 8,2 százalékkal nőtt a 2020. évi szinthez képest. Ezen belül a sertés termelői ára 11 százalékkal csökkent, míg a baromfié több mint 11, a szarvasmarháé pedig 5 százalékkal emelkedett. Növekvő pályán van a tej és a tojás ára is: az előbbié a 2020-as szinthez képest 5,5, az utóbbié pedig 6,9 százalékkal emelkedett.
A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszintje 25,9 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké 4,2 százalékkal emelkedett, ami már már önmagában is egyensúlytalanságot mutat. A takarmányárak messze jobban nőttek, mint az állatoké. A másik idei nehézséget a termelési költségek összesen 15 százalékos emelkedése okozta. Ez a szám azonban erősen végsúlyos, hiszen a műtrágya például az év végéhez közeledve drágult.
Az agrárszakértő előrejelzése szerint mindebből egy nagyon nehéz esztendő képe rajzolódik ki 2022-re. Mivel a mezőgazdasági árak az idén jóval hamarabb kezdtek emelkedni, mint a költségek, a hozzáadott értékben adódhatott 10,4 százalékos bruttó növekedés, és a vállalkozói jövedelem nettó 11,9 százalékkal bővülhetett. Sőt, az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 2021-ben 6,5 százalékkal magasabb a 2020. évinél. Ez azonban jövőre másként lesz – hívta fel a figyelmet. Mivel a költségek és az árak az első naptól növekedési versenyben lesznek, a jövedelmezőség valószínűleg romlik az ágazati átlagok szintjén. Az év első hónapjaiban ráadásul a gabonaárak korrekciója is esedékes, miközben a műtrágyaárak emelkedése a gyárak egyre-másra történő újraindulása ellenére sem fog megállni. A kibocsátás szempontjából döntő lesz, hogy hány gazda fogja majd vissza a műtrágyahasználatot. Ha kevesebb műtrágyát használnak, az rontja a terméskilátásokat. Fórián Zoltán abban bízik, hogy a gazdálkodók összevetik az adottságaikat a várható költség- és áremelkedésekkel, és a művelt talaj tulajdonságainak ismeretében elkezdenek a talaj egészségével is törődni, nem csak a növényekével.
