Fellázadtak a legnagyobb tagállamok, elegük lett: Ursula von der Leyen áldozati bárány, darabokra fogják szedni – most dől el, mennyi uniós pénz jut Magyarországnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFellázadtak az Európai Unió tagállamai a tervezett hétéves költségvetés ellen: a soros ciprusi elnökség majdnem 2 százalékos csökkentést javasol. A fiskálisan konzervatív országok Németország vezetésével azonban még ennél is tovább mennének és nagyobb vágást követelnek. A vita most kezdődik igazán, de egy dolog biztos: az eredeti bizottsági javaslatot nem fogják elfogadni, az a brüsszeli szakzsargonban csak áldozati bárány, amelyet a tagállamok ízekre fognak tépni.

Az Európai Bizottság eredetileg kétezermilliárd eurós költségvetési javaslatot terjesztett be a 2028–2034-es időszakra – ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,26 százaléka – emlékeztetett tudósításában a Brussels Times.
A soros ciprusi elnökség ezt csütörtökön beterjesztett javaslatával mai árakon 37 milliárd euróval vágná meg,
így a hétéves büdzsé a GNI 1,23 százaléka lenne – vagy 1,13 százaléka, ha nem számítják bele a Covid–19 gazdaságélénkítési alap, a NextGenerationEU visszafizetéseit.
A növekedés még így is jelentős lenne, mert a jelenlegi hétéves költségvetés a GNI 1,11 százalékáról indult a koronavírus-alap nélkül.
Senkinek nem tetszik a hétéves költségvetés javaslata
Nemcsak a tagállamok elégedetlenek, az Európai Parlament is bírálta korábban a bizottság javaslatát, mondván, hogy az nem alkalmas a jelenlegi kihívások kezelésére, miközben megőrzi a főbb uniós programokat.
A törvényhozás azonban a bizottság által javasolt GNI-százalékot nagyrészt változatlanul hagyná, de kizárná a koronavírus-hiteltörlesztéseket a költségvetési felső határokból. Ez a kiigazítás körülbelül 200 milliárd eurónyi többletfinanszírozási lehetőséget teremtene a hétéves időszakban.
A ciprusi javaslatot a jövő heti brüsszeli csúcson vitatják meg az uniós vezetők.
A fukarok nagyobb csökkentést akarnak
A fiskálisan konzervatív nettó befizetők, a „fukarok”,
- Németország,
- Ausztria,
- Hollandia,
- Svédország
- és Dánia
azonban még a ciprusinál is nagyobb csökkentéseket szeretnének.
Szerintük a tervezett uniós költségvetés „finanszírozhatatlan, kiegyensúlyozatlan és rossz fókuszú”. „Az összvolumen továbbra is túl magas egy olyan időszakban, amikor a fiskális mozgástér korlátozott Európa-szerte, és a nehéz döntések elkerülhetetlenek” – jelentette ki Eelco Heinen holland pénzügyminiszter, aki szerint a ciprusi tárgyalási dokumentum Hollandia számára elfogadhatatlan.
Nagyon messze vagyunk egymástól. Húszszázalékos csökkentést akartunk, és két százalékot kaptunk
– mondta egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a Politicónak.
A fukarok a Financial Times tudósítása szerint azzal érvelnek, hogy a csökkentéseket egyenletesen kell elosztani a kiadási területeken, hogy garantálják a biztonság és a növekedés finanszírozását.

Különösen felbosszantja őket, hogy Ciprus a legnagyobb, 3,9 százalékos vágást az innovatív cégek támogatására létrehozott 410 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alap és a fenntartható fejlődés, a béke és a stabilitás világszintű előmozdítását célzó Globális Európa Alap esetében javasolja.
Sürget az idő, jövőre fontos választások lesznek
A két tábor abban is megosztott, hogyan finanszírozzák az uniós kiadásokat. Az egyik csoport a világjárvány alatt felhalmozott közös adósság átütemezését és a több nettó befizető által élvezett járulék-visszatérítések eltörlését szeretné.
Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a megtakarítások korlátozottak lennének, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a visszatérítéseket fenn kell tartani.
Az idő mindenesetre sürget, a 27-ek decemberre megállapodásra akarnak jutni,
mert jövőre választás lesz Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban.

Különösen azt akarják elkerülni, hogy egy esetleges új, radikálisan jobboldali francia elnök megfúrja a megállapodást.
Vannak támogatói is a ciprusi javaslatnak
A nemzeti fővárosok Ciprus javaslatára adott reakciója korai jelzést ad arról, hogy ez az ütemterv megvalósítható-e.
„Ezek csak az első számok, amelyeket az asztalra tettek, de kiindulási alapot adnak a tárgyalásokhoz” – nyugtatott Marilena Raouna, Ciprus európai ügyekért felelős miniszterhelyettese.
A fukarokkal ellentétben déli és keleti tagállamok egy csoportja Olaszország, Spanyolország és Lengyelország vezetésével
támogatja a nagyobb költségvetést,
és nagyrészt üdvözölte a ciprusi javaslatot, különösen azokat a módosításokat, amelyek megmentik a csökkentéstől a mezőgazdasági termelőknek és a régióknak nyújtott anyagi támogatást.
Számukra külön győzelem, hogy a ciprusi elnökség javaslata ötmilliárd euróval növelte a kifizetéseket tizenöt olyan országnak – köztük Görögországnak, Portugáliának és a balti államoknak –, amelyek bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 90 százaléka alatt van.







