BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fellázadtak a legnagyobb tagállamok, elegük lett: Ursula von der Leyen áldozati bárány, darabokra fogják szedni – most dől el, mennyi uniós pénz jut Magyarországnak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A jövő heti csúcson egyeztetnek a tagállamok Ursula von der Leyenekék tervéről. A fiskálisan konzervatívok a hétéves költségvetés jelentős csökkentését követelik. Kétezermilliárd euró fölött osztozkodnak, Néemtország, Ausztria és a svédek is tízmilliárdokat spórolnának. Nagy kérdés, Magyarország melyik táborral tart majd.

Fellázadtak az Európai Unió tagállamai a tervezett hétéves költségvetés ellen: a soros ciprusi elnökség majdnem 2 százalékos csökkentést javasol. A fiskálisan konzervatív országok Németország vezetésével azonban még ennél is tovább mennének és nagyobb vágást követelnek. A vita most kezdődik igazán, de egy dolog biztos: az eredeti bizottsági javaslatot nem fogják elfogadni, az a brüsszeli szakzsargonban csak áldozati bárány, amelyet a tagállamok ízekre fognak tépni.

hétéves költségvetés
Ursula von der Leyen nyújtotta be a hétéves költségvetés tervezetét / Fotó: NurPhoto via AFP

Az Európai Bizottság eredetileg kétezermilliárd eurós költségvetési javaslatot terjesztett be a 2028–2034-es időszakra – ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,26 százaléka – emlékeztetett tudósításában a Brussels Times.

A soros ciprusi elnökség ezt csütörtökön beterjesztett javaslatával mai árakon 37 milliárd euróval vágná meg,

így a hétéves büdzsé a GNI 1,23 százaléka lenne – vagy 1,13 százaléka, ha nem számítják bele a Covid–19 gazdaságélénkítési alap, a NextGenerationEU visszafizetéseit.

A növekedés még így is jelentős lenne, mert a jelenlegi hétéves költségvetés a GNI 1,11 százalékáról indult a koronavírus-alap nélkül.

Senkinek nem tetszik a hétéves költségvetés javaslata

Nemcsak a tagállamok elégedetlenek, az Európai Parlament is bírálta korábban a bizottság javaslatát, mondván, hogy az nem alkalmas a jelenlegi kihívások kezelésére, miközben megőrzi a főbb uniós programokat.

A törvényhozás azonban a bizottság által javasolt GNI-százalékot nagyrészt változatlanul hagyná, de kizárná a koronavírus-hiteltörlesztéseket a költségvetési felső határokból. Ez a kiigazítás körülbelül 200 milliárd eurónyi többletfinanszírozási lehetőséget teremtene a hétéves időszakban.

A ciprusi javaslatot a jövő heti brüsszeli csúcson vitatják meg az uniós vezetők.

A fukarok nagyobb csökkentést akarnak

A fiskálisan konzervatív nettó befizetők, a „fukarok”,

  • Németország, 
  • Ausztria, 
  • Hollandia, 
  • Svédország 
  • és Dánia 

azonban még a ciprusinál is nagyobb csökkentéseket szeretnének.

Szerintük a tervezett uniós költségvetés „finanszírozhatatlan, kiegyensúlyozatlan és rossz fókuszú”. „Az összvolumen továbbra is túl magas egy olyan időszakban, amikor a fiskális mozgástér korlátozott Európa-szerte, és a nehéz döntések elkerülhetetlenek” – jelentette ki Eelco Heinen holland pénzügyminiszter, aki szerint a ciprusi tárgyalási dokumentum Hollandia számára elfogadhatatlan.

Nagyon messze vagyunk egymástól. Húszszázalékos csökkentést akartunk, és két százalékot kaptunk

– mondta egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a Politicónak.

A fukarok a Financial Times tudósítása szerint azzal érvelnek, hogy a csökkentéseket egyenletesen kell elosztani a kiadási területeken, hogy garantálják a biztonság és a növekedés finanszírozását.

Euro Banknotes Photo Illustrations
A fukarok sokkal nagyobb csökkentést akarnak / Fotó: NurPhoto via AFP

Különösen felbosszantja őket, hogy Ciprus a legnagyobb, 3,9 százalékos vágást az innovatív cégek támogatására létrehozott 410 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alap és a fenntartható fejlődés, a béke és a stabilitás világszintű előmozdítását célzó Globális Európa Alap esetében javasolja.

Sürget az idő, jövőre fontos választások lesznek

A két tábor abban is megosztott, hogyan finanszírozzák az uniós kiadásokat. Az egyik csoport a világjárvány alatt felhalmozott közös adósság átütemezését és a több nettó befizető által élvezett járulék-visszatérítések eltörlését szeretné.

Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a megtakarítások korlátozottak lennének, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a visszatérítéseket fenn kell tartani.

Az idő mindenesetre sürget, a 27-ek decemberre megállapodásra akarnak jutni,

mert jövőre választás lesz Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban.

EU Foreign Affairs Ministers Meeting In Brussels
Decemberig dűlőre akarnak jutni a következő költségvetésről / Fotó: NurPhoto via AFP

Különösen azt akarják elkerülni, hogy egy esetleges új, radikálisan jobboldali francia elnök megfúrja a megállapodást.

Vannak támogatói is a ciprusi javaslatnak

A nemzeti fővárosok Ciprus javaslatára adott reakciója korai jelzést ad arról, hogy ez az ütemterv megvalósítható-e.

„Ezek csak az első számok, amelyeket az asztalra tettek, de kiindulási alapot adnak a tárgyalásokhoz” – nyugtatott Marilena Raouna, Ciprus európai ügyekért felelős miniszterhelyettese.

A fukarokkal ellentétben déli és keleti tagállamok egy csoportja Olaszország, Spanyolország és Lengyelország vezetésével 

támogatja a nagyobb költségvetést,

és nagyrészt üdvözölte a ciprusi javaslatot, különösen azokat a módosításokat, amelyek megmentik a csökkentéstől a mezőgazdasági termelőknek és a régióknak nyújtott anyagi támogatást.

Számukra külön győzelem, hogy a ciprusi elnökség javaslata ötmilliárd euróval növelte a kifizetéseket tizenöt olyan országnak – köztük Görögországnak, Portugáliának és a balti államoknak –, amelyek bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 90 százaléka alatt van.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.