Továbbra is magas gabonaárakkal és az emelkedő költségek ellenére pozitív eredménnyel számolnak a szántóföldinövény-termesztők az idén
– derült ki a Takarékbank és a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Az állattenyésztők, valamint az élelmiszeripar továbbra is érvényesíteni próbálja az átadási árakban az inputanyagok, illetve a feldolgozás növekvő költségeit, emiatt a kiskereskedelmi árak emelkedésével lehet számolni. A hazai piacot a globális árváltozások mellett a szűkös munkaerő-kínálat, az építőanyag- és a nagyobb termelőknél az energiaárak emelkedése is befolyásolja.
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 negyedik negyedévében 31,7 pontra nőtt a 48 pontos skálán, ami 0,3-es emelkedés a tavalyi harmadik negyedévihez képest. Az októbertől decemberig vizsgált időszakban az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait alapvetően befolyásolta, hogy a nyári aszályos időszakok miatt a kukorica termésátlaga a keleti országrészben jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól, azonban az értékesítési árak alakulása kompenzálta a mennyiségi kiesést. Az index értéke az állatitermék-pályákon működő vállalkozások kilátásai miatt marad el az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. Az ő várakozásaikat nagymértékben meghatározta, hogy a takarmányárak továbbra is magasak, az értékesítési árakban a költségnövekményt nem sikerült érvényesíteni, a nemrég bejelentett élelmiszerárstop következményeit pedig a termelők egyelőre óvatosan jelzik előre.
Pozitív eredményre számítanak a szántóföldinövény-termesztők.
Az aszályos év miatt a kukorica termésátlaga első becslések szerint helyenként 10–20 százalékkal elmaradt az elmúlt évek átlagától, az össztermelés előzetes becslések szerint 5–10 százalékkal kisebb volt, mint a megelőző években, körülbelül 7 millió tonna lett. A műtrágyaárak viszont alig látott magasságba emelkedtek, ahogy az egyéb inputköltségek is, ez azonban a 2022. év végi elszámolásnál fog jelentkezni a jövedelmezőségben. A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldinövény-termesztés 2022-ben az árszintek fennmaradását reméli, ezzel ugyanis az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező marad.
A szántóföldi növényeket felhasználó élelmiszeripari alágazatok 2022 első fél évében a megnövekedett alapanyagköltséget próbálják érvényesíteni az átadási árakban, ennek első eredményei – az élelmiszerárstoppal érintett termékeken kívül – az első negyedév végére várhatók.
Az állati termékeket előállító termékpályákon eltérő a piaci szereplők helyzetértékelése.
A hazai és európai madárinfluenza-járvány érzékenyen érinti az ágazatot, majdnem 2,5 millió baromfit kellett leölni. Az átadási árak ugyan magasan az előző évi átlag felett vannak, a megdrágult takarmányköltségek pedig a február végi élelmiszeripari és fogyasztói árakban jelenhetnek meg. Sertés esetében az átvételi árak továbbra sem mozdultak el érdemben felfelé, egyedül a malacnál látszik némi drágulás. A tojásnál szintén emelkedtek a termelői árak, viszont a madárinfluenza itt is érezteti hatását, az állatállomány egy részét le kell vágni. A tej termelői átlagára soha nem látott magasságban van, viszont az inputanyagok drágulása árnyalja ezt a képet, ahogyan a 2,8 százalékos UHT-tejre bevezetett élelmiszerárstop is. A húsmarhatenyésztők várakozásában nincs érdemi változás, az idei évnek is pozitív kilátásokkal vágnak neki.
Bizakodnak a szőlőtermelők.
A kertészeti termékpályákon már nem következett be számottevő változás a negyedik negyedévben, hiszen jellemzően szezonális termékeket állítanak elő. A klímaváltozás hatásait elsősorban a gyümölcstermesztők, másodsorban a szántóföldizöldség-termesztők érzik meg. Az energiaárak drasztikus növekedése a zöldség-gyümölcs feldolgozókra hat kedvezőtlenül. Összességében termékenként eltérő mértékben ugyan, de 30–60 százalékkal emelkedett az önköltség. Ezt teljes egészében nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, ezért a termelés és a feldolgozás jövedelme fog csökkenni.
A szőlő termelői ára magasabb volt 2021-ben, mint a megelőző évben, a vendéglátáshoz erősen kötődő szektorban viszonylag pozitív a helyzetértékelés, a járvány enyhülése, a tavaszi-nyári élénkülő forgalom, a beinduló HoReCa-szektor és a vendéglátóipar szintén keresletnövekedést hozhat, ezzel együtt várhatóan áremelkedést is.
A Takarékbank és a Magyar Bankholding agrárelemzőinek előrejelzése szerint az idén
a kukorica árszintje érdemi befolyást gyakorol a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságra.
Globális szinten a déli féltekén januártól kezdődő nyári aratási munkák terméseredményeit kell figyelni, ezek az adatok várhatóan hónapokig befolyásolják majd a gabonaárak alakulását, ez pedig érdemben mozgathatja a tonnánkénti 90 ezer forintos hazai árat.
Az idei év folyamatait más tényezők is befolyásolják, mint például a dráguló építőanyagok vagy az emelkedő banki kamatok.
Számos, az élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozás a kis- és középvállalati kategóriába esik, így az energiaárak drágulása nem befolyásolja a tevékenységüket. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat a minimálbér-emelés hatására egyrészt drágul, továbbá az intézkedés vélhetően a teljes magyar bérszínvonalat feljebb tornássza, így erős munkaerőpiaci kereslet alakulhat ki, ami a jellemzően szezonálisan foglalkoztató vállalkozások részéről kíván extra alkalmazkodást. Az élelmiszerárstophoz hasonló intézkedéssel pedig az élelmiszer-ellátási láncok még nem találkoztak. Mindezek miatt mindegyik termékpályán az óvatosság jellemzi a szereplők idei várakozásait.
