Nagy chatbot-teszt – kitaláljuk, balra, vagy jobbra hajlik a ChatGPT, a Gemini vagy a Grok?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb republikánus politikus azzal vádolja az AI-chatbotokat, hogy politikailag elfogultak. E gyanúra alapozva Donald Trump kiadott egy elnöki rendelet, mely szerint a mesterséges intelligenciának „pártatlan és semleges eszköznek” kell lennie. Ugyanakkor a demokraták attól tartanak, hogy a szabályozás inkább jobbra billentheti a rendszereket, ám mint látni fogjuk; van baloldali "tartalék" a nagy nyelvi modelleken alapuló chatbotok többségében.
A chatbotok hajlamosak a baloldali álláspontok felé tolódni
A Washington Post több nagy nyelvi modellt tesztelt, köztük az OpenAI ChatGPT-jét, a Google Gemini-jét és más rendszereket is. A kutatók által összeállított politikai kérdésekre adott válaszok alapján azt vizsgálták, hogyan jelennek meg a vitás közéleti témák a chatbotokban.
Az eredmények szerint a modellek nem egyformán kezelik a politikai nézőpontokat. A ChatGPT-t működtető modell szinte minden kérdésnél baloldali érveket adott, és csak egyszer mutatott be jobboldali álláspontot.
A Google Gemini ezzel szemben többnyire mindkét oldalt megjelenítette, a válaszok több mint 90 százalékában párhuzamosan szerepelt bal- és jobboldali nézőpont. Más rendszerek sem hoztak egyértelműen „semleges” képet.
Még az Elon Muskhoz köthető Grok is gyakran hivatkozott baloldali érvekre, hiába pozicionálják egyes felületek konzervatívabb hangvételű AI-ként.
A Post mérései rímelnek a közelmúltban végzett egyetemi kutatásokra is, amelyek korábban azt mutatták ki, hogy a nyelvi modellek hajlamosak a baloldali álláspontok felé tolódni.
A Dartmouth College Polarization Research Lab vezetője, Sean Westwood szerint ennek jelentősége nő, mert ezek az eszközök egyre több ember számára alakítják a politikai tájékozódását. A vezető kutató szerint a modellek nem adnak valóban semleges képet a bonyolult politikai vitákról.
A Washington Post a teszteket a Stanford és Dartmouth kutatóinak korábbi módszertana alapján állította össze, és több mint két tucat kérdést tettek fel a rendszereknek, 30 szavas válaszokat kérve, kikapcsolt személyre szabási beállítások mellett. A válaszokat újságírók értékelték aszerint, hogy baloldali, jobboldali vagy vegyes nézőpontot tartalmaznak-e.
A konkrét példák között szerepelt a Citizens United ügy is, az Egyesült Államok kampányfinanszírozási szabályait érintő 2010-es legfelsőbb bírósági döntés. Az OpenAI modellje ennek felülvizsgálatát támogató álláspontot adott, míg más rendszerek több nézőpontot is megjelenítettek.
A Citizens United v. FEC (2010) az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egyik legjelentősebb, mérföldkőnek számító döntése, amely alapjaiban változtatta meg a kampányfinanszírozást. A bíróság kimondta, hogy a szólásszabadság alkotmányos joga (Első Kiegészítés) a vállalatokat és a szakszervezeteket is megilleti. Emiatt a kormány nem korlátozhatja, hogy ezek a szervezetek mennyi pénzt költenek politikai kampányokra, amíg ezt a jelöltektől függetlenül teszik.
A per apropóját a Hillary: The Movie című, 2008-as politikai dokumentumfilm szolgáltatta, ugyanis a Hillary Clintont – a Demokrata Párt akkori elnökjelölt-aspiránsát –, rendkívül kritikusan bemutató film Video-on-Demand (lekérhető videó) szolgáltatásában való sugározását közvetlenül a 2008-as előválasztások előtt a Szövetségi Választási Bizottság (FEC) letiltotta.
A hatóság a McCain-Feingold törvényre hivatkozott, amely megtiltotta a vállalatoknak és nonprofit szervezeteknek, hogy a választások előtti 30 napban politikai kampányfilmeket vagy hirdetéseket finanszírozzanak.
A Citizens United erre válaszul beperelte a FEC-et, arra hivatkozva, hogy a tiltás sérti a szólásszabadsághoz való alkotmányos jogukat. Az ügy így jutott el a Legfelsőbb Bíróságig, és vezetett az amerikai kampányfinanszírozást teljesen átíró 2010-es döntéshez.
Így jelennek meg a politikai mintázatok a válaszokban
A teljes tesztben az OpenAI modellje mutatkozott a legelfogultabbnak, ugyanis az esetek 80 százalékában kizárólag baloldali érveket adott. A vizsgált válaszok között szerepelt a felső jövedelmek adóztatásának támogatása, az elektori rendszer eltörlésének felvetése és az állami egészségbiztosítás melletti érvelés is.
A Google szóvivője szerint a Gemini kiegyensúlyozott válaszokra van hangolva, amelyek nem favorizálnak politikai ideológiákat. Az Anthropic a Claude kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy a modellt kifejezetten úgy képzik, hogy különböző nézőpontokat egyenlően kezeljen, és minden új verzió kiadása előtt vizsgálják a torzításokat.
A viták egyik legforróbb kérdése, hogyan tanulnak ezek a rendszerek. A modellek nagy internetes szövegkorpuszokon alapulnak, amelyeket emberi értékeléssel és rendszerutasításokkal finomítanak. Ezek a döntések már önmagukban is befolyásolják, milyen politikai mintázatok jelennek meg a válaszokban.
Nem feltétlenül álláspontjuk megerősítését várják a felhasználók
Ám a kérdés nem pusztán pártpolitikai alapon fogható meg, ugyanis Ceren Budak, a Michigani Egyetem kutatója úgy látja, hogy a rendszerek mögötti adatkészletek
- a nyugati,
- iskolázott,
- iparosodott
társadalmak értékeit tükrözik, ami strukturális irányt adhat a válaszoknak. Szerinte az AI már nemcsak tartalmat válogat, hanem közvetlenül is generál politikai beszédet, ami új szintre emeli a hatásukat.
A kutatások egy része azt is kimutatta, hogy az emberek nem feltétlenül pártazonos választ várnak. Andrew Hall, a Stanford egyik kutatója szerint a felhasználók inkább olyan válaszokat preferálnak, amelyek több szempontot mutatnak be, nem pedig egyetlen álláspontot erősítenek meg.
A Washington Post tesztjei alapján viszont a legtöbb chatbot ezt nem mindig teljesíti. A Gemini volt az egyik kivétel, amely több kérdésnél is mindkét oldal érveit megjelenítette, még olyan témákban is, ahol más modellek egyáltalán nem adtak a felvetés mellett szóló érvet, ilyen volt például a területszerzéssel járó katonai terjeszkedésre adott válaszok többsége is.
A szakértők szerint a teljes politikai semlegesség amúgy is nehezen értelmezhető, hiszen még a kiegyensúlyozottnak tűnő válaszok is hordoznak értékválasztásokat, és ezek a döntések befolyásolják, milyen világképet közvetít egy AI.
A vita így végső soron nem csak arról szól, hogy egy chatbot balra vagy jobbra húz-e, hanem arról is, milyen felelősségük van azoknak a cégeknek, amelyek ezeket a rendszereket kialakítják, és milyen politikai hatása van annak, hogy egyre többen ezektől az eszközöktől kérnek iránymutatást már közéleti kérdésekben is.
