A hazai élelmiszeripar megerősítése a következő feladat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJól kell felmérnünk, milyen hatása lesz a háborúnak Magyarországra, benne az agráriumra, például agrárgazdasági értelemben. Fontos, hogy olyan döntéseket hozzunk, ami megakadályozza, hogy a magyarok fizessék meg a háború árát. Mint elmondta, egyeztetett Matolcsy Györgygel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, aki megerősítette, hogy a magyar bankrendszer stabil, a Sberbank csődje speciális eset volt, ami – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – a leggyengébb láncszemnél következett be.
A lehetséges következményeket elemezve Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország nyitott kereskedelmi kapcsolatrendszert épített ki. „Mindenkivel kereskedtünk, örömmel vettük a befektetéseket és mi is szívesen fektettünk be – ez most elnehezül, a jelenlegi nem az átjárhatóság, és a kapcsolatépítés időszaka” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az egész külkereskedelmi strartégiát hozzá kell igazítani a helyzethez. „A szívünk, az eszünk és a zsebünk alapján is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen” – nyomatékosította.
Kulcskérdés az energia
A miniszterelnök szerint a szankciók is veszélyt jelentenek a magyar gazdaságra. Ez ugyanis más, mint a korábbiak voltak, olyan, ami nekünk is fájni fog – jelentette ki. Az viszont nagyon fontos Magyarország számára, hogy az energia maradjon ki a szankciós politikából. Az energiaárak egyébként is emelkednek, aminek hatásaitól a családok és a legkisebb vállalkozások védettek, de a gazdaság többi szereplőjét ez erősen sújtja. Ennél is rosszabb azonban, ha nincs energia – tette hozzá.
Az élelmiszergazdaság orosz és ukrán kapcsolatairól Orbán Viktor elmondta, hogy a teljes agrár- és élelmiszerexportból Oroszország 2, Ukrajna pedig 1,8 százalékkal részesedik. „Ez sok, de kibírható, az importunkról viszont már nem mondható el ugyanez” – mondta. Az orosz behozatal ugyanis a teljes import 7, míg az ukrán a 8,4 százalékát teszik ki, a behozott termékek között nyersanyagokkal, takarmánnyal, műtrágyával. További káros hatása a háborúnak, hogy ez emelkedő energiaárak egyéb termékek árába is beépülnek, és az forintárfolyam is kedvezőtlenül alakul.
Eredményes együttműködést mutatnak a számok
A Magosz és a Fidesz együttműködését eredményesnek nevezte a miniszterelnök, aki ezt számokkal is alátámasztotta. Míg 2004 és 2010 között a magyar mezőgazdaság kibocsátása 20 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 16 százalékkal csökkent, addig 2010 és 2020 között a mezőgazdasági kibocsátás 29, az egy hektárra jutó hozzáadott érték pedig 45 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság jövedelmezősége 2010 és 2021 között több mint kétszeresére nőtt, ami az Európai Unión belül is a legjobb teljesítmény. A mezőgazdaság gépesítése is nagyot ugrott: a 2010-es 40 milliárd forint után 2020-ban már 256 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók új gépek beszerzésére. A miniszterelnök fontos eredményként nevezte meg azt is, hogy a 2010 előttihez képest az állami tulajdonú földek haszonbérlőinek számát a 15-szörösére emelték.
A vidék népességmegtartó erejével viszont nem állunk jól – mondta. A következő időszak nagy feladata lesz ennek javítása. Ehhez mind a 173 járásban biztosítani kell mindazokat a civilizációs vívmányokat, amelyeket a városok adni tudnak: munkalehetőséget, magas színvonalú egészségügyi ellátást, jó közoktatást, szabadidős lehetőségeket és megfelelő infrastruktúrát, beleértve az internet-elérhetőséget.
A miniszterelnök véleménye szerint túlhaladtuk azt a nézetet, hogy Magyarország nyersanyagban szegény ország, hiszen ebben a szerepében értékelődött fel a föld és a víz. Ezért Magyarország a jövő nyertese lehet, ha ezt a két nyersanyagot jól használjuk ki.
Orbán Viktor három fontos területet emelt ki, amiben fontos megőrizni, illetve megteremteni a szuverenitásunkat. Az első az energia, amit említve nyomatékosította, hogy nem szabad Paks 2-t veszni hagyni, mert egyébként az energia terén nagyon kitett lesz az ország. Emellett a bankrendszer és a demográfia az a két terület, ahol az önállóságunkat nem szabad elveszteni.
A 80 százalékos hazai élelmiszerarány a cél
A következő évek egyik legnagyobb kérdése a nemzeti élelmiszeripar megteremtése – emelte ki. Ahhoz, hogy a magyar gazdálkodók technológiai fejlettségét növeljük, tőkeerőssé kell tenni őket, amihez az kell, hogy ezek képesek legyenek csatlakozni a feldolgozó kapacitásokhoz, termékeiket jó áron értékesítve számukra. Ahhoz viszont, hogy ez bekövetkezzen, meg kell növelni a magyar tulajdonú vállalkozások súlyát a feldolgozóiparban, mégpedig legalább 80 százalékra, illetve gátat kell szabni a nagyvállalkozások – amelyek kezében nagy élelmiszeripari kapacitások is vannak – földszerzési igényeinek. A következő évek agrárpolitikájának a feladata, hogy ezt megszervezzék, megerősítsék a hazai tulajdonú élelmiszeripari vállalkozásokat, és akkor elérhető lesz, hogy az élelmiszerfogyasztásban is elérjük, hogy 80 százalék legyen a hazai termékek aránya – jelentette ki. Ehhez persze pénz kell, ami pedig – köszönhetően annak, hogy a kormány a korábbi 17,5-ről 80 százalékra emelte az uniós források nemzeti kiegészítését – rendelkezésre áll. A korábbi háromszorosát, 9 ezer milliárd forintot lehet a magyar élelmiszergazdaságra költeni, és „ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem” – jelentette ki.
Győrffy: közös célok éltetik a szövetséget
A kormány, az agrárkamara szövetsége valódi cselekvéseken alapul és nem a kompromisszumok, hanem a közös célok segítik – jelentette ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Nyomatékosította, hogy a vidék jövője szempontjából kiemelten fontos az agrárium, amelynek erősítése azért is fontos, hogy megteremtsük az önellátásunkat. A pandémia idején bizonyított a hazai élelmiszergazdaság, hiszen volt elegendő élelmiszer – emlékeztetett.
A NAK jogalkotás segítésében betöltött szerepére utalva elmondta, hogy közös siker a földügyek rendezése, a termőföld hazai kézben tartása, a családi gazdaságok, illetve az őstermelők megerősítése, és az adórendszer átalakítása. Ugyancsak aktív volt az agrárkamara, hiszen 2018-ban elsőként javasolta a társfinanszírozásra a 80 százalékra emelését.
Máig nem vagyunk túl teljesen a világjárványon, miközben a szomszédban háború dúl, amelynek következményeit már most érezzük. Ezen a helyzeten csak erős összefogással lehet úrrá lenni – hangsúlyozta beszédében Jakab István, a Magosz elnöke. Megmozdult az ország, a gazdák élelmiszersegélyeket ajánlottak és el is vitték oda, ahol szükség volt rájuk – emelte ki..
