A húsvéti ünnepekre a lakosság bevásárolt, így most csendes a lisztpiac – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A búzafinomlisztre is vonatkozó árstopot április végén két hónappal, június végéig meghosszabbította a kormány, a nagy cégek így maradtak a már korábban meghatározott kvótarendszer mellett, vagyis a számukra megállapított mennyiség erejéig szolgálják ki vevőiket. A hazai lisztmennyiség pedig elegendő ahhoz, hogy a malmok kielégítsék az igényeket – tette hozzá.
A legközelebbi áremelés viszont valószínűleg megtöri ezt a csendet, és élénkül a forgalom. Erre a malomipari szereplők tervei szerint hamarosan, május második felében, június elején sor kerül, amikor is a 160 forint körüli kilogrammonkénti átadási árat – a költségnövekedésből számolva – körülbelül 15 forinttal fogják emelni. „A magas búzaárakat ugyanis a malmok kénytelenek beépíteni az áraikba” – mondta Lakatos Zoltán.
Az áremelkedés ütemét jól érzékelteti, hogy a búza ára az aratás óta több mint duplájára nőtt,
a liszt kilónkénti átadási ára pedig 80-90 forintról emelkedett a 160 forintos szintre. Július elejétől – a meghosszabbított árstop várható feloldásától – a most tervezett 15 forintosnál is nagyobb mértékű áremelésre kell számítani – állította a gabonafeldolgozók érdekképviseletének vezetője. A mostani tőzsdei árakkal számolva ugyanis 135 ezer forintos tonnánkénti búzaár várható arra az időszakra, ez pedig a malomiparnál 220 forint körüli – vagyis a jelenlegihez képest 60 forinttal magasabb – átadási árat feltételez. Lakatos Zoltán szerint ráadásul a költségek növekedését csak a lisztben tudják érvényesíteni, a melléktermékek – mint a korpa – árát a jelenlegi piaci helyzetben reménytelen megnövelni.
Kérdés, hogy a búzaár nem emelkedik-e nyár elejéig – vetette fel Lakatos Zoltán.
Az orosz–ukrán háború egyik következménye ugyanis, hogy az ukrán gabona nem vagy csak nagyon minimális arányban kerülhet exportra,
így a hiányhelyzet határozza meg az áralakulást a világpiacon. Ha megindul az új búza betakarítása, és nem tudják megnyitni az ukrán szállításokat, akkor a közel-keleti és az észak-afrikai országok, valamint Törökország hatalmas igénnyel jelentkeznek majd a térség gabonapiacain.
Lakatos Zoltán szerint innentől az exportbejelentési kötelezettség – amelyet szintén meghosszabbított a kormány, és amely egyelőre nem jelent semmilyen korlátot a kiszállításokban –
nem tudja majd bent tartani a búzát az országban,
mivel olyan magas árakat ajánlanak majd a terményért a hiányban szenvedő országok vevői, hogy az államnak hiába lesz elővásárlási joga. Ezt a helyzetet érzékelik a termelők is, és akinek még van búzakészlete, az megtartja az árut a magasabb árakra számítva – magyarázta. Erre a gabonatermelőknek megvan minden lehetőségük, hiszen van megfelelő tárolókapacitásuk, és a készletfinanszírozás sem okoz problémát számukra.
Annál nagyobb gond lehet majd a készletezés a malom- és a takarmányipari társaságok számára. Várhatóan a tavalyi aratáskori árak több mint dupláján kell megvásárolniuk a terményt, már önmagában ennek a finanszírozása is nagy probléma lesz, részben a magasabb összegek, részben pedig a megemelkedett kamatok miatt. Emellett pedig jól el kell találniuk azt a mennyiséget, amelyet felvásárolnak, hiszen ha mégiscsak normalizálódna a helyzet Ukrajnában, és helyreállna a forgalom, az árak gyorsan akár 30 százalékot is csökkennének. A nagy készlet kialakítása tehát drága, ha viszont csak „óvatosan” vásárolnak, nem túl nagy készletet, akkor előfordulhat, hogy a kereskedők veszik meg az árut exportra.
