Kettévált az ország a gabonatermés szempontjából: keleten már be is fejezték az aratást, de az aszály miatt nagyon gyenge eredményekkel, míg a Dunától nyugatra még a betakarítás kezdetén járnak, és itt biztatóbbak a terméskilátások – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Keleten az látszik, hogy a búza termésátlaga a hektáronkénti négy tonna alatt maradt, így most az tűnik valószínűnek, hogy az össztermés nem éri el a négymillió tonnát.
A keleti régióban megsült a búza, nagyon magas a sikér- és a fehérjetartalom, nagyon szárazak a búzák, alacsony a hektolitersúlyuk
– mondta Lakatos Zoltán. A kirívóan magas sikértartalom a hozzá beérkezett információk szerint a termés harmadánál jellemző, itt nem ritka a 40-es érték sem. Az ilyen extrém módon magas sikértartalmú búzát önmagában nem lehet megőrölni, keverni kell a lágyabb tételekkel – ami pedig többletköltséget jelent a malmoknak. Lakatos Zoltán szerint ezek az „erős” búzák sem a malmoknak, sem a takarmánykeverőknek nem használhatók, mert vastag, kemény héjuk van, a kényszerérésben a héj „rásült” a mag belsejére.
Ha ilyen búzából készülne liszt, csak lapos cipó sülhetne ki belőle.
Normál évben alapigazság, hogy a magas sikértartalom többletértéket képvisel, de az ilyen extrém magas értékű búzák az említett okok miatt malmi szempontból rosszabbak, mint a takarmányminőségűek. Ezért sajnos ki kell ábrándítani a termelőket, hogy az a kevés búza, ami termett, az sem jó minőségű, és hiába várnának el néhányan prémiumot érte – magyarázta Lakatos Zoltán. A magok nagyon aprók, az alacsony hektolitersúly pedig a feldolgozók számára azt jelenti, hogy kisebb hatékonysággal tudnak őrölni, mert arányaiban több korpa keletkezik, mint a normál minőségnél.
Bár a Dunántúlon a terméskilátások jobbak, ott nem a forróság, hanem a búzát már előrehaladott érési állapotában érő csapadék okozhat minőségi problémát. A búza a nedvesség hatására újra elkezdhet csírázni, és feléli a saját sikérvázát. Az ilyen búzából készült lisztből nem lehet kenyeret sütni, mert elfolyik – magyarázta.
A piacon most leginkább az a jellemző, hogy a termelők kivárnak. „Látják ugyanis, hogy mekkora a tragédia a kukoricánál, és a napraforgónál, és legalább a búzán akarnak valamit keresni” – állította, hozzátéve, hogy a táblákról lekerült terménynek csupán a tizedét adják el, a többit eltárolják.
Lakatos Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy
a kamatok emelkedése kétségessé teszi a szezon finanszírozását, és a készletezést is.
Az alapanyagon kívül az energia és a munkabér emelkedése is teher, de most már komolyan kell számolni kisebb tételek drágulásával is. Így például a raklap és a zsák költsége egy kiló lisztre vetítve 5-5 forintot jelent.
A termelői visszajelzések alapján is az látszik, hogy 3,6-4 millió tonna közötti lehet az összes búzatermés – mondta a VG érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Ezt azzal egésztette ki, hogy mivel tagjaik általában nagyobb területen, jobb technológiával gazdálkodnak, az ő adataik alapján számított össztermés vélhetően jobb, mint a valóság, így a négymillió tonna megközelítésére is viszonylag kicsi az esély. A búza minőségével kapcsolatban hasonlóak a tapasztalataik, mint a feldolgozóknak, és tény, hogy a malmoknak ebben a szezonban nehezebb lesz a jó minőségű liszt előállítása.
A termelők több helyről jelezték, hogy „a tábla széléről nézve nem néztek ki rosszul a kalászok”, de a táblán belül már rendkívül nagy eltéréseket tapasztaltak a hozamokban. Nem lehet megállapítani, hogy a kalászban mennyi szem van és azok mennyire telítődtek. Mint emlékezetes, az aratási koordinációs bizottság legutóbbi ülése után Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára is a táblákon belüli heterogenitásról beszélt, abban az összefüggésben, hogy így viszont nehéz a termésbecslés.
Érkeznek a termelői visszajelzések a kapásnövényekről is. Csősz Tibort elmondása szerint Hajdú, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács megyéből katasztrofális állapotokról számoltak be a napraforgónál, mondván, hogy előfordult, hogy a tíz centiméter „magas” növény is elkezdett virágozni. A kukorica pedig még ennél is rosszabb helyzetben van – számoltak be róla a gazdálkodók.
