Élénkült tavaly a földpiac, a KSH-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisára épülő, de nem teljes körű adatai szerint 2021-ben 14 százalékkal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1 százaléka, 72 ezer hektár cserélt gazdát. Ez megközelíti a 2017. évi értékesítés volumenét, amely azóta minden évben mérséklődött, egészen 2020-ig. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

20200423 Hajdú-Bihar Megye Mezőgazdaság illusztráció  Magyar Nemzet fotó: Mirkó István (MI) 20200423 MN Hajdú-Bihar Megye mezőgazdaság illusztráció  Magyar Nemzet fotó:Mirkó István
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

Gyorsult, és minden művelési ágat érintett a mezőgazdasági területek árának emelkedése: 2021-ben az előző két év 5,4, majd 8,2 százalékos növekedése után a drágulás átlagosan 10 százalékkal haladta meg a 2020. évit.  A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15 százalékkal az előző évihez képest, míg a szőlő 10, a gyümölcsös 8,2 százalékkal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő, amelynek egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben. 

Az értékesített szántók átlagára Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb, itt hektáronként 2–2,5 millió forint közötti áron cseréltek gazdát a parcellák, 

míg a legalacsonyabb az 1,2-1,3 millió forintos átlagárakkal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében volt. A KSH szakértői megjegyzik, hogy a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a megyék között, hanem azokon belül is nagyok az árkülönbségek. Pest megyét figyelmen kívül hagyva a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Veszprém megyében szóródtak a leginkább, Somogyban és Zalában pedig a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar megyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,2, a Hajdúböszörményiben és a Debreceniben 3,4 millió forint volt.

Tovább drágulnak a termőföldek, döcögősen megy az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése

Sok kihívást tartogat a közös tulajdonok felszámolása.

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 961 ezer forintba kerültek 2021-ben, ami 15 százalékos drágulás 2020-hoz képest. Az átlagár a Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön is elérte a hektáronkénti egymillió forintot.

A szántóterületek magyarországi átlagára
 

Az egyes művelési ágak közül a szántónál a legmagasabb a bérelt területek aránya, ami eléri az 53 százalékot. A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, míg a gyümölcsösök 22 százalékát használják bérlők. 

A KSH adataiból kitűnik, hogy a termőföldárakhoz hasonlóan 

a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2021-ben, sőt, a növekedés üteme minden művelési ágban jelentősen felgyorsult. 

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 7,3 százalékos növekedés után – átlagosan 13 százalékkal volt magasabb a 2020. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 72 700 forint volt országosan. A szőlő bérleti díja 13, az erdőé 11, a gyepé és a gyümölcsösé 10-10 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A megyék között még mindig nagy a szórás: egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja Hajdú-Bihar, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (98,2, 91,3 és 86,9 ezer forint, míg Nógrád, Heves és Zala megyében a legalacsonyabb (43,3, 52,3, 53,8 ezer). Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,9 százaléka volt 2021-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7-3,9 százalék körül stagnál.

Az unióban is emelkedik a szántók ára

A KSH szakértői leszögezik, hogy a termőföld árát sok tényező befolyásolja, a természeti adottságok és az éghajlat, a termelést befolyásoló helyi tényezők (például a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás vagy a melioráció), az adott ország nemzeti szabályozása, különös tekintettel a külföldiek földszerzési jogára, illetve a kereslet és a kínálat. Mindezek miatt nagyon eltérők a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2015 és 2020 között a legnagyobb mértékben Romániában (három és félszeresére), Csehországban (kétszeresére), Luxemburgban és Lettországban (több mint másfélszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás.