A napi szintű gépáremelések, az akadozó szállítások és a forint-euró árfolyam ingadozásai folyamatosan nagy kihívás elé állítják a mezőgazdaságigép-piac szereplőit – mondta egy bajai sajtóeseményen Harsányi Zsolt, a mezőgazdasági gépek forgalmazásával, szervizelésével és raktártechnológiával foglalkozó Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A termelőknek ráadásul meg kellett küzdeniük az aszállyal is, amelynek mértékét jól jellemzi, hogy Hódmezővásárhelyen idén az első nyolc hónapban összesen 100-120 milliméter csapadék hullott, ez pedig félsivatagos körülményeket jelent – nyomatékosította. Ilyen mértékű vízhiányt öntözéssel nem lehet pótolni. Úgy véli, az öntözés csupán a hazai termőterület 8-10 százalékán használható megoldás, és a hektáronkénti legalább 3 millió forintos is legfeljebb csak a jelenlegi lehetőségeknél hosszabb földbérleti periódus esetén lehet reális.
Az aszállyal kapcsolatban még azt is elmondta, hogy szemléletváltásra van szükség a talajművelésben. Az Axiál – egyébként még az aszálykárok nyilvánvalóvá válása előtt – roadshow-t indított Az alap a talaj címmel, amelyen azt mutatták be a gazdák, hogyan lehet forgatás nélkül művelni a termőföldet.
Az említett bizonytalan helyzetet az is tetézi, hogy
nem tudni, mi lesz a belső égésű motorok kivezetésével, de az autógyártók leálltak ez irányú fejlesztéseikkel.
Ugyanakkor a rendelkezésre álló akkumulátorok legfeljebb negyedórás üzemidőt tesznek lehetővé egy-egy nagy teljesítményű traktor esetében.
Bár a piaci nehézségek az Axiált is nagymértékben érintik, de – ahogyan Harsányi Zsolt megjegyezte – „raktárkészleteink miatt eddig jól kijöttünk ebből”.
Ezt jelzi az is, hogy a társaság idei árbevétele elérte a 142 milliárd forintot, miközben tavaly 104,46 milliárdos volt az éves forgalom. Adózás utáni eredményként 7,56 milliárd forintot jegyezhettek fel.
Az Axiál az országban 19 telephelyet üzemeltet, és 950 munkavállalót foglalkoztat.
Már most túlszárnyalta a tavalyit az agrárgépforgalomFolytatódott a növekedés a mezőgazdasági gép- és alkatrészpiacon az idei év első kilenc hónapjában is, és már biztos, hogy 2022 rekordév lesz. |
A világ gépgyártása is folyamatosan átalakul. Európában például kifejezetten erős trend volt az egyéni igények kiszolgálása, amit Harsányi azzal illusztrált, hogy egy-egy erőgép esetében „mindenki magára akarja szabatni a fülkét”. A gyártók ugyanakkor már nem akarják ezeket az extra igényeket kielégíteni – amelyekhez hasonlók például az amerikai kontinensen fel sem merültek.
Az európai zöldmegállapodásnak, a Green Dealnek a a mezőgazdaságra vonatkozó részéből kiemelte, hogy a fontos feladat a környezeti terhelés csökkentése, a vegyszerhasználat visszafogása, a kevesebb menetszám és az egyebek mellett a hatóanyagok célzott, optimális mennyiségben történő kijuttatását lehetővé tévő digitalizáció révén. A sokszor a célkeresztbe kerülő glifozát használatát is mérsékelni kell, de Harsányi Zsolt szerint a gazdálkodók még egy ideig nem tudnak lemondani róla. Ezért a feladat: „Olyan sokat kell használni belőle, amennyi szükséges, és olyan keveset, amennyi lehetséges.” A dróntechnológia nagy segítség lehet a vegyszerhasználat csökkentésében is, de ebben van még hová fejlődni, „tudás és vegyszer kell hozzá”. A képzett szakemberek szükségességét külön is kiemelte, mondván, hogy
a mezőgazdaságnak nem több lóerőre, hanem több IQ-ra van szüksége.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy rendelkezésre állnak a finanszírozási források, de „elszoktunk a magas kamatoktól”. A nyugat-magyarországi gazdálkodók jobb helyzetben vannak, mint az aszállyal még inkább sújtott kelet-magyarországi társaik. Ezzel együtt a gépberuházások bővülése is jelzi, hogy a gazdálkodókban megvan az igény a korszerűsítésre, és belátták, hogy versenyképességük növeléséhez nincs más út, mint a fejlesztés, a legmodernebb technikákra és technológiákra történő átállás. Az agrártermelők hozzáállását jelzi, hogy körülbelül egyharmaduk-egynegyedük lépett be a moratóriumba, de jó részük így is törleszt – mondta.
