Katonai jelentés: rettegnek az ukránok a békétől, az oroszok kaphatják, amit sose tudtak elfoglalni – Putyin megkaparinthatja az "erődök övét"

Ha az ukrán katonák teljes egészében visszavonulnának a donyecki régióból egy esetleges Oroszországgal kötött tűzszüneti vagy békeegyezmény érdekében, azzal nemcsak hogy elvesztenék az irányítást egy stratégiailag kulcsfontosságú terület felett, de egyben átadnák az agresszornak az erődök öveként elhíresült területet is, ami lehetővé tenné számára, hogy ha a jövőben ismét támadásba lendülne, azt egy olyan megerősített erődrendszerrel a háta mögött tegye, ami hatalmas stratégiai előnyt biztosítana – derült ki az ISW hadászati kutatóintézet friss elemzéséből.

Az erődök övét egyszerűen nem adhatják fel az ukránok

Az erődök öve az az elsődleges védvonal, amelyet az ukránok még 2014-ben, Oroszország krími agressziója után húztak fel, esetleges elvesztése pedig példátlanul jó helyzetbe hozná az oroszokat, ha a jövőben valamikor megindulnának Harkiv vagy Dnyipro megyék felé.

A szakértők ezért figyelmeztetnek, hogy ha Ukrajnának egy ilyen területi veszteséget a béketárgyalások megkezdése érdekében fel kellene vállalnia, úgy, hogy közben semmilyen garanciát nem kap az oroszoktól egy tartós tűzszünetre, az könnyedén olaj lehet a háború tüzére, hiszen példátlanul fontos stratégiai pozíciókkal vértezné fel az ellenséget, ahonnan akár a jelenlegi háborút is megerősödve tudná folytatni.

Az 50 kilométer hosszúságban elterülő erődök öve hatalmas segítséget jelentett az ukránoknak az elmúlt 11 évben az orosz agresszió elleni fellépés során. Az erődök öve négy nagy várost és sok kisebb települést foglal magában észak–déli irányban, melyeket az ukránok az elmúlt évtizedben pénzt és energiát nem sajnálva tettek egy gyakorlatilag áttörhetetlen erődítménnyé az orosz agresszió ellen.

és a szakértők úgy számolnak, hogy ha egy nagyobb szabású támadássorozat elsődleges célpontjává válna is a régió, akkor is több évbe és hatalmas emberi és anyagi áldozatokba kerülne orosz részről az elfoglalása.

Az erődök övének feladása azonban nemcsak az elmúlt években megbízhatóan és áttörhetetlenül működő védelmi vonal feladását jelentené ukrán részről, de szinte védtelenné is tenné egyben az országot a jövőbeli agresszióval szemben: a környező terület, ahová az ukránoknak vissza kellene vonulniuk, ugyanis szinte semmilyen szinten nem alkalmas arra, hogy védvonalként használják, nincsenek olyan földrajzi vonalak, folyók vagy hegyek, amelyek kézenfekvővé tennék a következő erődrendszer felhúzását, és még ha el is kezdődnének ilyen irányú munkálatok, akkor is sebtében kellene létfontosságú beruházásokat végrehajtani a területen, ami hatalmas logisztikai problémákat okozna az ukránoknak.  

Hamarosan találkozik Trump és Putyin, rengeteg múlik az egyeztetések alakulásán

A területátadás lehetőségének kérdése azt követően merült fel ismét az orosz–ukrán háborúban, hogy a hét második felében kiderült, Donald Trump és Vlagyimir Putyin augusztus 15-én személyesen találkoznak Alaszkában, hogy egyeztessenek a 3,5 éve tartó háború lezárásáról. Az oroszok követelései minden részletbe menően egyelőre nem ismertek, azt viszont tudni lehet, hogy Putyin területi nyereségek nélkül nem lesz hajlandó lezárni a háborút – az ukrán fél azonban mind ez idáig hajthatatlannak tűnt egy lehetséges területi veszteség elfogadásának kérdésében.

Egyes források szerint az oroszok két körben zárnák le a háborút, melynek 

• első fordulójaként az ukránok elhagynák a donyecki régiót, az oroszok pedig befagyasztanák a frontvonalat, azaz nem nyomulnának tovább befelé Ukrajnába, 
• a második fordulóban pedig megszületne a végső béketerv, amelyet Putyin és Trump állítanának össze, Zelenszkijnek pedig csak utólag osztanának lapot, és a terv aláírásánál többre nem is nagyon lenne lehetősége.

Ez azonban csak az amerikai–orosz verziója a háború lezárásának, amibe Zelenszkij, mögötte a teljes uniós vezetéssel, jó eséllyel nem fog belemenni.