Szarvasmarhából 74,2 ezer darabot vágtak le 2022. január–szeptemberben, 7,4 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 37,9 ezer, hasítottsúlya 19,5 ezer tonna volt. Az élősúly 8,6, a hasítottsúly 8,3 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A levágott szarvasmarhák közel 62 százaléka tehén, 19 százaléka bika volt. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből kiderül az is, hogy darabszám alapján a tehenek vágása 7,7, az üszőké 5, a bikáké pedig 11,8 százalékkal csökkent 2022 első három negyedévében. 

Fotó: Balázs Attila / MTI

A külkereskedelmi adatok alapján Magyarország a 45,9 ezer tonna export mellett 7,9 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2022 első nyolc hónapjában. Az export mennyisége mintegy 3 százalékkal csökkent, az importé pedig 5 százalékkal növekedett a 2021. I–VIII. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Lengyelországba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel több mint 53 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Érdekes, hogy a korábban a hazai élőmarha-export fontos célpiacának számító Törökország az első nyolc hónapot bemutató külkereskedelmi adatok szerint legutóbb 2020-ban szerepelt az első háromban az élőmarha-kivitel felvevőpiacai között. Az import elsősorban Szlovákiából, Németországból és Horvátországból érkezett 2022. január–augusztusban.

A KSH adatai szerint a szarvasmarha-összlétszám idén június 1-jén 902,7 ezer darab volt, ami az egy évvel korábbihoz képest 28,9 ezer darabos csökkenés. A féléves KSH-mérésekből az is kiderül, hogy 2021 decembere óta nem apadt a létszám, hanem egy elenyésző mértékű, 600 darabos növekedést mutat. A tehenek száma 416,6 ezer volt 2022. június 1-jén, 1400-zal több, mint egy évvel korábban.

Ugyancsak csökkent a levágott sertések száma, a 3,357 millió disznó 6,9 százalékkal, 250 ezerrel kevesebb, mint az előző év első kilenc hónapjában. A levágott állatok élősúlya az AKI adatai szerint összesen 395 ezer tonna, hasítottsúlya 318 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasítottsúly egyaránt több mint 7 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. 

Jócskán visszaesett a sertésvágáson belül az anyakocáké: az előző év első három negyedévi 70,1 ezerről 50,7 ezer darabra, ami 27,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 

Az első nyolchavi adatok alapján az élő sertés kivitelének mennyisége 0,5 százalékkal emelkedett, azaz gyakorlatilag azonos szinten maradt, miközben az import 8,5 százalékkal csökkent. Az export 21,7 ezer tonna, az import 43,5 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitel kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Hollandiába irányult a 2022. január–augusztusi időszakban. 

A sertésállomány a KSH adatai szerint közel 2,72 millió volt Magyarországon 2022. június 1-jén. Ez a 2021. júniusi létszámhoz képest 172 ezer darabbal (5,9 százalékkal) volt kevesebb, míg a 2021. decemberitől 11 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 158,8 ezer volt 2022 júniusában, az állomány egy év alatt 7,8 ezerrel (4,7 százalékkal) csökkent.

Hamarabb küldték a vágóhídra a kocákat a sertéstartók

A sertésvágások száma emelkedett, ezen belül is az anyakocák vágása ugrott meg drasztikusan, ami termeléscsökkenést vetít előre a következő évre.

Arányaiban a sertésénél és a marháénál is nagyobbat csökkent a baromfivágások száma: 2022 első három negyedévében 154,2 millió baromfi került a vágóhidakra, 11,8 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. A levágott baromfi élősúlya összesen 468 ezer tonna, vágott- – vagyis tisztított, bontott – súlya pedig 354 ezer tonna volt. A levágott baromfik 85 százalékát a csirke tette ki, a vágóhidakra 131,1 millió került, 6 százalékkal kevesebb, mint 2021. január–szeptemberben. 

A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,9, a kacsáké 9,2 százalék volt. Kacsából 14,1 milliót, libából 2,1 millió darabot vágtak 2022 első három negyedévében. Az elmúlt hetekben egyébként ismét pusztító madárinfluenza hatása különösen az előbbi visszaesésében szembeötlő, hiszen

egy évvel korábban 25,5 millió kacsát vágtak, és libából is jóval több, 3,2 millió  került a vágóhidakra a tavalyi első kilenc hónapban, így a csökkenés ezeknél 45, illetve 34 százalékos volt. 

A KSH adatai szerint egyébként idén június 1-jén 29,9 millió volt a tyúkfélék hazai állománya, 3,6 millióval kevesebb, mint egy évvel azelőtt. 

Látványosan csökkent a magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma is: csupán 31,6 ezer volt idén szeptember végéig, ami 16 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 4200 darabot vágtak. A KSH adatai szerint a juhállomány 928,5 ezer volt 2022. június 1-jén, 29,8 ezerrel, vagyis 3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál. Nem az állománynövekedés irányába mutat, hogy az anyajuhok száma 2022 júniusában 715 ezer volt, 10,5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 5 ezerrel múlta alul a 2021. decemberi értéket.