Idén sem termelni, sem támogatást igényelni nem szabad megszokásból – mondta előadásában Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Agromashexpo keretében rendezett Szántóföldi szakmai nap című konferencián. A tavaszi induláshoz szükséges jogszabályok egyeztetése az utolsó kör előtt jár, a támogatásigénylések benyújtási időszaka pedig április 7-én indul. A jogszabályok március környékén jelennek meg, de azok szakmai tartalmát, az igénylések előkészítéséhez szükséges információkat már előtte megismerthetik a gazdálkodók.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy például a fiatal gazdák többlettámogatása nagyobb területre szólhat – az eddigi 90 hektár helyett 300 hektárig jár majd, viszont a feltételek szigorodnak:
nehezebb lesz fiatal gazdának lenni,
ugyanis csak a teljesen induló agrártermelők kerülhetnek be ebbe a kategóriába –fogalmazott. Az agrártárca ugyanakkor megpróbálja elérni, hogy az őstermelők családi gazdaságában dolgozó fiatalok is teljesen kezdőnek számíthassanak.
Fontossá válik a talajvédelem
A területalapú támogatáshoz szükséges zöldfeltételek egy része hasonlít a korábbi kölcsönös megfeleltetéshez, de bekerült néhány szigorú új feltétel, a talajvédelemmel és a vetésváltás szabályihoz kapcsolódóan, ezek betartása szükséges ahhoz, hogy az igénylő jogosult legyen a támogatásra.
Gondolkodós támogatási időszak következik – mutatott rá egy lényeges változásra. A sok új feltétel, köztük a választhatók megjelenése mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy ezentúl termelésre nem használt területekre is lehet támogatást igényelni.
Az agrárökológiai programot (AÖP)
ne csak támogatásként éljük meg, hanem olyan lehetőségként, amivel a talajt lehet javítani
– mondta a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén Vajda Péter, az Agrova-Phylazonit Kft. ügyvezetője. Az AÖP-re önkéntes alapon tett környezet- és klímavédelmi vállalásokkal igényelhető forrás, és az alaptámogatáson felüli további támogatáshoz juttathatja a gazdálkodókat. Ezek a vállalások alkalmasak a talajállapot javítására, például mikrobiológiai készítmények alkalmazásával és a forgatás nélküli talajműveléssel. A tavalyi aszály is megmutatta, hiszen a kritikus szárazság káros hatásait csak jó talajállapottal lehet mérsékelni – mondta. Ez a többlettámogatás egyébként – amennyiben 2,5 millió hektárra érkezik be AÖP-vállalás – hektáronként 80 euró lehet.
Van elég vetőmag, de nem olcsón
A tavalyi kritikus volt a vetőmagágazat számára, hiszen az az intenzitása miatt nagyon érzékeny a környezeti hatásokra – mondta Sándorfy András, a martonvásári fajták és hibridek vetőmagjait előállító és forgalmazó Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Cégénél a kapacitásbővítést nem tudták megvalósítani, de hangsúlyozta: van elég vetőmag a piacon, de az már nem tud olcsó lenni.
A tavalyi tragikusan gyenge kukoricaterméssel kapcsolatban elmondta: biztos, hogy termelésben marad ez a növény, de jelentősen, 750-800 ezer hektárra visszaesik a vetésterülete. A kalászos vetésterület pedig ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett, mert a termelők azt tapasztalták, hogy
az őszi vetésű növények jobban ellenállnak a nyári aszálynak. Mindezekkel együtt ugyanakkor szerinte megfelelő technológiával lehet Magyarországon eredményesen termelni kukoricát.
Figyelik az ukrán kukorica toxintartalmát
A tavalyi kalászosgabona-termésben az elsőként megjelenő őszi árpánál már látszottak az aszály okozta minőségi problémák, ami ennél a terménynél elsősorban az alacsony hektolitersúlyban mutatkozott meg – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A malmi búzáknál hiába volt magas a fehérjetartalom, a sütőipari paramétereken jelentősen rontott a kritikus szárazság. Az igazi nagy probléma azonban a kukoricával volt, amely nemcsak tragikusan kevés termést hozott, hanem a légköri aszály miatt aflatoxinnal is szennyezett lett.
A mérések szerint a feldolgozóipari igényeknek a termés 30 százaléka nem felel meg.
A Mertcontrol tavaly márciusban kezdte el az Ukrajnából származó kukoricaminták mérését. Ezek még a 2021-es termésből származtak, és az első kukoricatételek meglepőn jó minőségűek voltak. Toxinprobléma akkor nem volt, de az ukrán importkukoricánál oda kell figyelni a GMO-ra, mivel ott engedélyezett a genetikailag módosított szervezetek termelése – és találtak is GMO-s kukoricát. Ugyancsak problémát jelent a növényvédőszer-maradék, illetve egyes, az Európai Unióban nem engedélyezett szerek jelenléte, amelyeket szintén találtak egyes mintákban.
A 2022-es termésből ősszel indultak meg a szállítások, és ezeknél a tételeknél már találtak fuzárium-toxinokat is. Párkányi Gábor szerint ugyanakkor megnyugtató, hogy nem jön be az országba úgy ukrán kukorica, hogy az adott szállítmányból vett mintét ne vizsgálná be valamelyik laboratórium.
