Bár ez 2014 óta nem fordult elő, tavaly ismét 100 ezer alá csökkent a magyarországi vágóhidakon levágott szarvasmarhák száma, ugyanis 97,9 ezer darabot vágtak, 10,4 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból. A levágott állatok élő súlya 49,9 ezer, hasított súlya 25,7 ezer tonna volt, 11,5, illetve 11,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 19 százaléka bika volt. A tehenek vágása 9,5, az üszőké 4,4, a bikák vágása 13,7 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2022-ben az előző évhez képest.
Fotó: picture alliance
A KSH tavaly november végéig rendelkezésre álló adatai alapján Magyarország a 66,5 ezer tonna mellett 11,3 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2022 első tizenegy hónapjában. Az export mennyisége közel 2, az importé 3,5 százalékkal csökkent a 2021 hasonló időszakában mért értékhez képest. Az élőmarha-export főként Lengyelországba, Horvátországba és Koszovóba irányult, a kivitel több mint 51 százaléka került ezekbe az országokba, az pedig elsősorban Szlovákiából, Németországból és Csehországból érkezett.
A KSH szerint a szarvasmarhák összlétszáma 885,3 ezer volt 2022. december 1- jén. Az állomány 2021 decembere óta 16,8 ezerrel, 2021 júniusa óta 17,4 ezerrel csökkent. A tehenek száma 418 ezer volt 2022. december 1-jén, 2200-zal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Sertésből 337 ezerrel kevesebbet vágtak tavaly, mint 2021-ben. A vágóhidakra került disznók száma 4,532 millió volt, ez 6,9 százalékkal múlta alul az előző évit.
A levágott állatok 532 ezer tonnás élő, illetve 428 ezer tonnás hasított súlyára vetítve pedig több mint 7 százalékos volt a csökkenés. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása erőteljesen visszaesett, az előző évi 88,7 ezerről 25,5 százalékkal, 60 ezer darabra csökkent.
Az elmúlt év november végéig az élő sertések exportja éves összevetésben 12 százalékkal bővült, az import pedig 11 százalékkal csökkent. A vizsgált időszakban 34,5 ezer tonna élő sertés került a külpiacokra, az import pedig 59,2 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jóval felülmúlja a kivitelt. A sertések főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkeztek, míg az export nagyrészt Romániába, Ausztriába és Hollandiába irányult.
A KSH legfrissebb, a tavaly december 1-jei állapotokat mutató adatai szerint a sertésállomány közel 2,56 millió volt Magyarországon. Ez az egy évvel azelőtti létszámtól 168 ezerrel, míg a 2022. júniusitól 157 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 147,8 ezer volt 2022 decemberében, 9,1 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A sertésállomány visszaesése az egész EU-ra jellemző, tavaly annak ellenére jelentős volt a csökkenés, hogy az élősertés-árak éves alapon emelkedtek. Az élősertés-kínálat csökkenése pedig felfelé tolta az élősertés felvásárlási árát, az azonban egyelőre kérdés, hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy növelje a sertéshizlalási kedvet.
A levágott baromfik száma 207,8 millió volt 2022-ben, ez 11 százalékos csökkenés az előző évihez képest. A levágott baromfik élő súlya 635 ezer tonna, vágott, vagyis tisztított, a bontott súlya pedig 480 ezer tonna volt. A vágóhídra került baromfik túlnyomó részét a csirke tette ki: ebből 175,1 milliót vágtak, 5,8 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben.
A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,8 százalék volt, a kacsáké 10,2. Vágókacsából 21,3, libából 2,8 milliót vágtak 2022-ben.
A madárinfluenza a víziszárnyasoknál okozta a legnagyobb arányú termelés-visszaesést: a kacsavágások száma 37, a libáké 35 százalékkal csökkent az előző évihez képest.
Ezt az adatot úgy érdemes értékelni, hogy már 2021-ben is komoly volt a vágásszámok esése, ugyanis akkor libából 25, kacsából pedig 40 százalékkal kevesebbet vágtak. A pulykavágások csökkenése a 2021-es 8 után tavaly 10 százalékos volt, így 5,8 millió pulyka került a vágóhidakra. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 29,1 millió volt 2022. december 1-jén, ez közel 3 millióval kevesebb, mint egy évvel azelőtt.
Nem szabadulunk a madárinfluenzától – milliószám kell leölni a szárnyasokatA jelek szerint korántsem vagyunk a hazai madárinfluenza-járvány végén, az idén már négy kitörést jegyzett fel a hatóság. A kór egész Európában pusztít, a termeléscsökkenést pedig ukrán és brazil importtal pótolják. |
Tavaly 42,4 ezer juhot vágtak le a hazai vágóhidakon, ez 12 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 5400-at vágtak, ami némi csökkenés az előző évi 5900-hoz képest. A KSH tavaly decemberi adatai szerint a juhállomány 871,7 ezer darabos volt, 15,3 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyajuhok száma 2022 decemberében 693 ezer volt, ez pedig 27 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
