Gyakorlatilag végleges kútamnesztiát hirdet a vízgazdálkodási törvényt módosító indítvány, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztett be. A jogszabálytervezet szerint nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a 2024. január 1. előtt a létesítésekor hatályos jogszabály előírása ellenére engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően létesített, háztartási vízigényt kielégítő kútra. Sőt, az ilyen háztartási kutak esetében a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni. A jogszabály-tervezet a háztartási vízigényt is meghatározza: „a természetes személy évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználata, amelynek célja
- ivóvíz-ellátás vagy
- személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet biztosítása”.
Fotó: Havran Zoltán / Mediaworks
Hasonló szabályozás vonatkozik a 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra is. Ezek fennmaradásához
nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés.
A mezőgazdasági öntözési célú kutaknál az üzemeltető felelős azért, hogy a felszín alatti vizet csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a víz természetes utánpótlásának egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.
A tervezet szerint feladatul kapja a kormány, hogy vízkészletvédelmi szempontból megvizsgáltassa az ország területét, illetve e vizsgálat eredményeként országtérképet készíttessen, amely meghatározza a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, illetve kockázatmentes területeket.
Mezőgazdasági öntözési célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése akkor is bejelentésköteles, ha kockázatmentes területen történik.
Ugyanez vonatkozik – szintén ötven méternél sekélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő – háztartási kutakra is, kivéve, ha azok vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területen helyezkednek el.
Az új szabályozás indoklásában az éghajlatváltozásra hivatkozik az előterjesztő, megemlítve, hogy az egyre sűrűbben előforduló szárazabb időszakok miatti károk nemcsak az intenzív mezőgazdasági termeléssel érintett, valamint a természetvédelmi területeken jelentkeznek, hanem a családi, háztáji kertjeiben is.
Az államnak pedig a természeti környezet, az emberi élet és egészség védelme érdekében egyaránt kötelessége a lakókörnyezet zöld vegetációja fenntartásának támogatása és ennek keretében a lakosság stabil vízhozzáférésének elősegítése.
A törvényben meghatározott vízmennyiséget termelő, így egyértelműen azonosítható háztartási kutak használata a zöld vegetáció fenntartása mellett mérsékli a vezetékes víz felhasználását, ez pedig – különösen a csapadékhiányos és ezért intenzív vezetékesvíz-felhasználást igénylő időszakban – hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához – áll az indoklásban.
Mint emlékezetes, a vízgazdálkodásról szóló törvényt az Országgyűlés 2018. július 20-án módosította, azt azonban az Alkotmánybíróság visszadobta. Az előterjesztő szerint ez a javaslata már garantálja a vízbázisok védelmét, a vízkészlet fenntartását és megőrzését a jövő nemzedékek számára. A háztartási vízigény meghatározásával egyértelműsíti, hogy a házi vízigényt kielégítő, sekély mélységű kutakra terjed ki. Lényeges, hogy a javaslat tisztázza: ez a kertek locsolására és a családi fogyasztásra tartott állatok itatását is magában foglalja.
Fúrt kutak bejelentése: itt a történet vége – kiderültek a részletekAz új szabályozást várhatóan még májusban megszavazza az Országgyűlés. |
