Az elmúlt pár évben mind a termelői, mind pedig a feldolgozói szegmensben az értékesítés területén jellemzően növekedés volt megfigyelhető, túltermelés alig fordult elő – áll az elemzésben. Vagyis a termékek értékesítése az ellátási lánc különböző szereplői között alapvetően sikeres. A túltermelés csak azoknál a jellemzően kisebb vállalatoknál jelent problémát, ahol a raktározási kapacitások nem megfelelők.
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe
Ugyan ezek az eredmények azt sugallják, hogy a tejágazati ellátási lánc különböző szintjei (vagyis a termelők, a feldolgozók és a kereskedők) alapvetően összehangoltan működnek, ezt jelentős mértékben árnyalják a Századvég kutatásának megállapításai. A megkérdezett termelők úgy látják, hogy az értékesítendő árucikk egységárát a feldolgozók határozzák meg, vagyis a termelők azt tapasztalják, hogy ki vannak szolgáltatva a feldolgozói szektornak. Hasonló a helyzet a feldolgozók esetén, akik viszont a kereskedelmi szektorral szemben érzékelnek aszimmetrikus viszonyt.
A fogyasztóknak a tej ára számít
Fontos megjegyezni, hogy mindezt jelentős mértékben orientálják a fogyasztó preferenciák: az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a fogyasztók számára a tejtermékek ára a legfontosabb szempont.
Összességében elmondható, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a feldolgozóknak, a feldolgozók pedig a kereskedőknek.
Emiatt a termelők és a feldolgozók piaci pozíciója gyengül, ez pedig megnehezíti a tervezett fejlesztések megvalósítását.
Az elemzés azt is megállapítja, hogy szektor hatékony működését nem pusztán az ágazati szereplők közötti érdekkonfliktusok nehezítik: az egyik legnagyobb akadály a tejszektor működése előtt a szakképzett munkaerő hiánya. De félő az utánpótlás hiánya is, mivel a szükséges képzések megszűntek.
Jöhetnek az energiahatékonysági fejlesztések
Másik komoly probléma a tejszektor számára az és a magas
Az interjúalanyok elmondása alapján a gáz- és áramszámlák jelentős emelkedése sok vállalkozás számára ellehetetleníti a működést.
Ezeket a problémákat a feldolgozói szektorban végzett kérdőíves kutatás eredményei is megerősítik: 10 megkérdezettből 8 jelentős problémának látja az energiaárak emelkedését, hasonló számok regisztrálhatók az infláció esetén is, és 10-ből 6 megkérdezett nyilatkozta azt, hogy a munkaerőhiány jelentős vagy nagymértékben befolyásolja a tejtermék-előállítást.
Fotó: Shutterstock
A vizsgált vállalkozások – legyen szó a termelői vagy éppen a feldolgozói szektorról – közel kétharmada tervezi, hogy fejlesztéseket hajt végre a következő 2-3 évben. Míg a termelői szegmens esetén az infrastrukturális és energiahatékonysági beruházások jelentik a prioritást, addig a feldolgozói szektor képviselői a technológiai fejlesztéseket említették a legnagyobb arányban. A felhasználni kívánt pénzügyi források között az állami és európai uniós pályázatok, támogatások, a saját források és a hitelfelvétel egyaránt szerepel.
A hazai tejágazat termelői szegmensében tevékenykedő vállalatok döntéshozói mindenekelőtt a tömegtakarmány-termelés minőségi színvonalának emelését látják szükségesnek, de kiemelten üdvözölnék a tartás- és fejéstechnológiák fejlesztését, a takarmányozással kapcsolatos technológiai fejlesztéseket, valamint az állategészségügyi szempontok előtérbe helyezését.
Elmondható, hogy a tejfeldolgozással foglalkozó cégek vezetőinek körében az ágazatot érintő fejlesztési irányok közül az innovációra való ösztönzés, a logisztikai beruházások ösztönzése, valamint a digitális megoldások támogatása a legfontosabb.
Lejtmenetben a tejárak, innovációs kényszerben a feldolgozókA fogyasztók olcsó és jó minőségű termékeket szeretnének. |
