Az elmúlt évek eredményei is jól mutatják, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent az ültetvényekre, ezért elkerülhetetlen az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös körképéből.
Fotó: NAK
A két szervezet kutatása megállapította, hogy az optimista elvárások ellenére az idén sem reménykedhetnek bőséges termésben a hazai őszibarack-termesztők. Az ültetvények súlyos fagykárt szenvedtek, az ország minden termesztőkörzetében érezhető hatásuk volt a tavaszi fagyoknak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a 100 százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) becslése szerint a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge-közepes terméssel számolhatnak a termelők.
A betakarítás június végén kezdődött, és egészen szeptember közepéig tart. A számottevő fagykár miatt összességében nagyon gyenge termés várható ebben az évben.
Hazánkban az idén mintegy 2466 hektárról takaríthatják be a termést a gazdálkodók. A legfontosabb termesztőkörzet Csongrád-Csanád vármegye, ahol az ültetvények felülete meghaladja az 1070 hektárt. Említésre méltó felület van még Bács-Kiskun vármegyében (317 hektár), továbbá Pest (366 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (136 hektár) vármegyékben zajlik a termesztés nagy része. Nektarint, az őszibarack egy változatát mintegy 113 hektáron termesztenek az országban.
Fotó: NAK
A fenti számok alapján jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett az őszibarack-termesztés hazánkban. Míg a hetvenes években az árutermelő őszibarack-ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibarack-termesztés az országban. Az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazatot.
Az éves termésmennyiségekben nagy ingadozások voltak az elmúlt években, az időjárási körülményektől függően 16–45 ezer tonna között mozgott a hazai őszibaracktermés.
A szakemberek szerint az őszibarack termesztése csak akkor lehet eredményes hazánkban, ha megfelelő fajtákkal és megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak a kertészek. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás nehézséget okoz a kertészeti ágazatban is, fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség.
A hazai őszibarack-termésnek jellemzően a 60 százalékát a frisspiacon értékesítik, mintegy 40 százaléka pedig a feldolgozóüzemekbe kerül.
A fajtahasználat igen változatos, a gyümölcshús színét tekintve megkülönböztetünk sárga és fehér húsú őszibarackot. Ez utóbbi lédúsabb, zamatosabb ízű és puhább, míg a sárga húsú barack jellemzően édesebb. A korai érésű fajták jellemzően maghoz kötöttek, a késői érésűek többsége magvaváló, vagyis a barack húsa könnyen elválik a magjától.
Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az úgynevezett lapos barack, amelynek gyümölcse lapított gömb, fehér húsú, ellenben mag körül piros, valamint magvaváló. A nektarin az őszibarack egyik változata, csupán kopaszsága különbözteti meg tőle. Szőrtelenségét egy domináns allél hiányának köszönheti.
Vásárláskor, ha frissen szeretnénk elfogyasztani a barackot, érdemes az illat alapján választani. Minél édesebb a gyümölcs illata, annál érettebb a barack. Az érett barack nemcsak ízletesebb, de vitaminokban, tápanyagokban is gazdagabb. Ne aggódjunk, ha kicsit keményebb gyümölcsöt vásároltunk, ugyanis az őszibarack utóérő, néhány nap után fogyasztásra érett állapotba kerül. A vásárlást követően hűtőben tároljuk, ahol egy hétig is eltartható.
