Egy hungarikum, amelyből a tömegáru áramlik az országba, a prémiumminőség pedig kimegy

Magyarország őrölt fűszerpaprika külkereskedelmének egyenlege pozitív: elsősorban alacsonyabb értékű „tömegterméket” importálunk, de a kivitelünk meghatározó része magas hozzáadott értékű, prémiumtermék – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fűszerpaprika-piaci körképéből. Az erős spanyol és francia konkurencia ellenére a nemzetközi piacon van helye a magyar fűszerpaprikának, nagy a kereslet a magyar alapanyagból készített termékek iránt – állítják a NAK szakértői. E tekintetben is komoly szerepe lehet a „tömegtermékektől” való megkülönböztetésnek, az eredetvédelemmel és saját arculattal rendelkező termékeknek. A Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika őrlemény rendelkezik európai uniós eredetvédelemmel, ám ezek marketingjét tovább kellene erősíteni külföldön.

Amellett, hogy a fűszerpaprika-őrlemény külkereskedelmi egyenlege értékben még többletet mutat, összességében kétszer annyi a fűszerpaprika-behozatalunk, mint a kivitel. Elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékbe, a szegedi és a kalocsai termelőkörzetekbe koncentrálódik a fűszerpaprika-termesztés. 

Azaz a legtöbb, nem intenzív termesztést folytató termelő számára szerződött árak mellett sem minden esetben gazdaságos a termelés. Ebből adódóan sok, elsősorban kisebb termelő hagyott fel a termesztéssel, az ágazatban piaci letisztulás, átrendeződés megy végbe.

Az őrlemény mellett világszerte egyre nagyobb a jelentőségük az egyéb termékeknek. Így például a Spanyolországban nagyon népszerű füstölt őrleményeknek Magyarországon is bővül a piaca. Emellett folyamatos és egyre nagyobb az igény a fűszerpaprika-alapanyagból készült krémekre, illetve a natúr vagy ízesített szószokra is.

A fűszerpaprika termelési költsége az elmúlt évtizedben mintegy megkétszereződött, a teljes költség akár az ötmillió forintot is elérheti hektáronként. A ráfordítások csaknem felét a betakarítás teszi ki, de a gyommentesítés is számottevő. Elmondható, hogy alapvetően az intenzív – akár nagyüzemi, akár kiskerti, kisüzemi – termesztés tekinthető kifizetődőnek. A klímaváltozásból fakadó kihívások – például a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti hirtelen és nagy változás, illetve a napégést okozó UV-sugárzás – számottevően stresszelik a növényt, befolyásolják a hozamot. 

Különösen a magasabb hozzáadott értékű, prémiumtermékek alapanyag-előállítása során indokolt lehet a hideghajtatás felé elmozdulás. Mindemellett a termelői integráció mind technológiában, mind hatékonyságban, mind versenyképességben előrelépést jelent – erre itthon is több jó példa van az ágazatban.