A zöldséget nem az aszály drágítja, hanem azt is az energia
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegközelítőleg 35-40 százalékos volt a szántóföldi zöldségtermelés költségnövekedése, de ha a feldolgozást is figyelembe vesszük, ez elérheti az 50 százalékot is – mondta a VG-nek Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
A költségnövekedések leginkább az ipari zöldségeket termelőket sújtják, hiszen ők kötött áron szerződtek, mindegy, hogy csemegekukoricát, zöldborsót, zöldbabot, vagy ipari paradicsomot termelnek. Általában ugyanis a feldolgozókat is szerződések kötik, ezért Varga szerint a legnagyobb gondot a megugró költségek jelentik a feldolgozóipar, és a velük szerződött termelők számára.
Bár a szántóföldi zöldségtermelésre jellemző, hogy öntözött területeken folyik, az ipari zöldségtermelő-területeken még vannak öntözetlen területek, például a Hajdúságban, főként a korai borsó-, és csemegekukorica-termő területeken. Itt borítékolhatóan katasztrofálisak a terméseredmények,
az öntözött területeken viszont nem az aszály volt a fő probléma, hanem – az egyéb költségek növekedésén túl – az öntözés, valamint az energia drágulása okozott és okoz nehézséget a továbbiakban is.
Vannak olyan cégek, amelyeknek az áramdíjuk a tízszeresére ugrott fel, ami több tíz-, vagy akár százmillió forintos többletkiadást jelent – érzékeltette a mértékeket Varga István. Az ipari zöldségeknél szerinte a következő szezonban a feldolgozók és termelők között még szorosabb együttműködésre lesz szükség, és az árak is jóval magasabbak lesznek – mondta.
A frisspiaci zöldségek esetében egész Európában jellemző, hogy idén 10-15 százalékos volt a csökkenés a gyökérzöldégek, a hagyma- és káposztafélék termőterületében. A már az orosz–ukrán háború előtt beharangozott műtrágya- és egyéb inputáremelkedés, valamint az energiaköltségek növekedése óvatossá tette a termelőket, az energiaárak miatt most egész Európára jellemző, hogy senki nem akarja betárolni az áruját, mert a hűtés finanszírozása is hatalmas teher lett.
Nem tanultak az aszály okozta sokkhatásból a magyar gazdálkodókEgyelőre az idei aszály ellenére sem látszik szemléletváltás a növénytermesztőknél, holott ez lehet az egyik kulcsa az eredményes gazdálkodásnak. |
Magyarországon az idén körülbelül 10–15 százalékos volt a hozamcsökkenés. Ennek csak részben az aszály az oka, technológiai megcsúszások is okozhattak terméskiesést. A hazai termelők a zöldségtermő terület zömét öntözik, mégpedig korszerű technológiával, így nem az aszály okozta a legnagyobb problémát, hanem a költségeik növekedése – fogalmazott az alelnök. Ezek a költségek azonban alapvetően azonosak Európában, legfeljebb 5–10 százalékos különbségek fordulhatnak elő, a piac pedig meglehetősen globalizált.
A Magyarországon most nagyobb területen szántóföldi zöldségtermesztést végző gazdálkodók komoly beruházásokat hajtottak végre, és olyan technológiával, illetve tudással rendelkeznek, hogy Európában bárhol megállnák a helyüket, ennek megfelelően a terméseredmények is hasonló szinten vannak
– emelte ki Varga István. Az elmúlt években a piac is tisztult – amihez részben az ekáer is hozzájárult – és az alelnök szerint Európa élmezőnyéhez képest egyedül a postharvest tevékenységekben, a logisztikában, a kereskedelemben és piacszerzésben tapasztalható némi lemaradás.
Miután a termelési költségek hasonló szinten vannak, emelkedésük pedig egész Európát sújtja, miközben a terméseredmények meg hasonlóak, a fuvardíjak drágulása megakadályozza a dömpingszerű importot, a belföldi árak így a nyugati árak plusz fuvardíj alatti szinten vannak. Egy kilóra vetítve egy Ausztriából érkező zöldséget 25, egy Hollandiából érkezőt pedig 40-50 forint fuvarköltség terhel, ráadásul a fuvarszervezés is nehézkessé vált. Ez a piaci helyzet most egy „védett környezet” jelent a szabadpiacra termelőknek. Eközben ugyanakkor tapasztalható is a fogyasztás visszaesése is. Varga úgy fogalmazott, hogy
most egy „csendes piaccal” találkoznak, nincsenek értékesítési gondjaik, a jó minőségű árura van vevő, de a korábbi évektől eltérően, nagy mennyiséget felszívó dömpingszerű értékesítési akciók sincsenek.
A következő évi termelést alapvetően határozzák meg a megemelkedett költségek, és 2023 ebből a szempontból nehezebb lesz, mint az idei év – mondta a FruitVeB alelnöke. Idén ugyanis még volt a korábban alacsonyabb áron betárolt műtrágyából. A termelőknek minden egyes technológiai folyamatot alaposan meg kell gondolniuk, hibázni nem szabad, ahhoz túl magas az egy hektárra vetített – fuvar és logisztika nélkül csak a közvetlen szántóföldi költségeket jelentő – 8 ezer eurós ráfordítás. Ráadásul ezek a magas inputárak még évekig velünk lesznek – tette hozzá.
