Megközelítette a húsz százalékot az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok értékesítési árának növekedése. A pincészetek január és október között 18 százalékkal drágábban, hektoliterenként átlagosan 29,8 ezer forintért adták át termékeiket – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból. Ezen belül ugyanakkor nagy különbség volt a borok között, mert míg a fehérborok feldolgozói értékesítési ára mintegy 24 százalékkal emelkedett, addig a vörösöké és rozéké csupán 14 százalékkal. Ennek ellenére még mindig a kékszőlőből készült termékek drágábbak: a fehérek átlagára 27 ezer, a vörös- és rozéboroké 32,1 ezer forint volt hektónként.
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld
Nagyot drágultak a tokaji borok
Eközben az látszik, hogy még inkább szétválnak a bel- és az exportpiaci folyamatok:
a külföldön értékesített borok átlagárai alacsonyabbak, mint itthon, viszont a vörös- és rozéborok kiviteli ára ebben a szegmensben intenzívebben emelkedett, mint a fehéreké – bár a belpiacon értékesítettekétől így is elmaradt.
Az AKI adatai szerint ugyanis az exportra kerülő, földrajzi jelzés nélküli (FN), illetve az OFJ-borok értékesítési átlagára az egy évvel korábbihoz képest csupán mintegy 2 százalékkal emelkedett, így hektoliterenként 28,3 ezer forint volt 2023 első tíz hónapjában. Az OFJ-fehérborok értékesítési ára nem változott számottevően, maradt a 25 ezer forintos szinten, míg az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörös- és rozéborokat mintegy 9 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 27,7 ezer forintért tudták értékesíteni a nemzetközi piacon.
A korábbi időszakban az élelmiszerinflációtól összességében elmaradó áremelkedéseket produkáló borpiacon az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott (OEM) borok közül
a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára az előző év első tízhavi árához képest 19 százalékkal, hektónként csaknem 147,6 ezer forintra emelkedett idén január és október között.
Az OEM-kategóriába tartozó vörös- és rozéborok közül az egri borokat hektoliterenként közel 15 százalékkal drágábban, 57,2 ezer forintért adták a pincészetek az első tíz hónapban.
Az OEM-borok exportőrei az átlagosnál jobban tudták emelni exportáraikat: a tokaji fehérborokat 12 százalékkal drágábban, de – ahogyan az már jóideje megfigyelhető – a belföldi árnál lényegesen alacsonyabb összegért, hektónként 85 ezer forintért értékesítették a külpiacokon, míg az egri vörös- és rozé OEM-borok értékesítési ára mintegy 12 százalékkal 64,4 ezer forintra emelkedett hektoliterenként.
A fehérborainkat keresik inkább külföldön
A KSH adatai szerint Magyarország gyöngyöző bor és pezsgő nélkül számolt bor-külkereskedelmi egyenlege mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2023-ban, az augusztus végéig eltelt időszakában, de csökkenés jellemezte: mennyiségben 13, értékben pedig mintegy 8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A borexport mennyiségben 3 százalékkal lett kevesebb, 680,9 ezer hektoliter, értékben pedig 7 százalékkal csökkent, 25,8 milliárd forintra. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát (74 százalékát) a lédig borok tették ki, amelyek exportja 8 százalékkal, 507 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban.
Csak erősíti a negatív trendet, hogy a palackos borok kiszállítása mennyiségben csaknem 25 százalékkal, 173,9 ezer hektoliterre esett, értéke pedig 11 százalékkal 13,3 milliárd forintra csökkent.
A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 86 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban.
A KSH adatai szerint Magyarország borimportja 2023. január–augusztus között 35,8 ezer hektoliterre csökkent, közel 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke (2,8 milliárd forint) 2 százalékkal mérséklődött.
Frittmann: egyes magyar borvidékek katasztrofális helyzetben vannakAz alföldi szőlészeket és borászokat az új fajták mentették meg, de ezekre sem építhetnek hosszabb távon. |
