Frittmann: egyes magyar borvidékek katasztrofális helyzetben vannak

Idén a mintegy 60 ezer hektár szőlőterületről összesen körülbelül 4,1 millió mázsa szőlőt szüreteltek, ebből 1,9 milliót a Kunsági borvidéken – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a soltvadkerti Márton-napi újborünnep alkalmából rendezett előadáson. Ezek alapján a 2023-as évjáratban 2,8-2,9 millió hektoliter borral számolnak. Feldman emlékeztetett arra is, hogy idén volt egy lepárlási program a vörös- és a rozéborokra, amelynek keretében mintegy 40 ezer hektoliterrel csökkentették a borkészletet. 

Kötelező visszaváltási rendszer: még folynak az egyeztetések

Az exportról szólva az államtitkár elmondta, az elmúlt évben 1,3 millió hektoliter magyar bor talált vevőre az exportpiacokon. Idén időarányosan van némi lemaradás: 2022-ben augusztusig 785 ezer hektó volt az export, míg idén a nyolcadik hónap végéig ez a szám 730 ezer. Az egy literre jutó átlagos exportár 1,07 euró, ami éppen annyi, mint egy évvel ezelőtt. 

Idén nyáron több olyan szabálymódosítást is végrehajtottak, amely kedvezően érinti a szőlészeket és a borászokat – hívta fel a figyelmet. Ezek között említette, hogy már a kisüzemi borpárlatok készítésére is van lehetőség, és idén már lehet alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borokat készíteni. Az utóbbit a fogyasztói szokások változása indokolta – utalt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült, a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokat felmérő kutatásra.

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) ügyében még folynak az egyeztetések, amelyek az államtitkár reményei szerint hasonlóan sikeresek lesznek, mint kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) bevezetése előtt, amelynél a borászok jelentős könnyítéseket kaptak, így a rájuk rótt teher gyakorlatilag nem több, mint a korábbi termékdíj esetében volt.  

Néhány borvidék katasztrofális helyzetben van

A jövő évi pályázati menetrendből kiemelte, hogy terveik szerint márciusban hirdetik meg azt a pályázatot, amelynek keretében ismét lehet pályázni borászati gépek és technológiai berendezések beszerzésének támogatására.

Az államtitkár nyomatékosította, hogy együttműködés nélkül nem lesz rendes szőlőár. Javítja a termelők tárgyalási pozícióját, ha termelői integrációs szervezet keretében értékesítenek, ennek létrehozását pedig megkönnyítették.

A Kunsági borvidéken idén a szőlőtermés mennyiségben kiemelkedő volt országosan is, az eddigi adatok szerint ugyanis itt hektáronként 116 mázsát szüretelhettek, míg az országos átlag – a Kunsági borvidéket kivéve belőle – csupán 76 mázsa – mondta el előadásában Frittmann János, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa, egyben a HNT elnöke. 

Néhány fajtánál ugyanakkor – mint a Kunsági borvidéken arányaiban is jelentősebbnek számító bianca és az aletta – a szőlőár viszonylag jól alakult, ami a szőlőtermelőknek eredményt tudott biztosítani. 

Így tehát a bianca nagy mentsvár volt a termelőknek, aminek az az elsődleges oka, hogy egymillió mázsa szőlőnek megfelelő mennyiség megy exportra. Ez viszont vékony jég, mert most alacsony termésmennyiségek voltak a klasszikus bortermelő országokban, 

– figyelmeztetett Frittmann.  

Fontos üzenet: jobban meg kell becsülni a szőlőtermelőket!

A HNT-elnök is hangsúlyozta: hosszabb távon akkor van perspektíva a szőlészetben és a borászatban, ha összefog az ágazat, amely előtt a kooperációk kialakításán kívül is egy sor feladat áll. Ilyen például a generációváltás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, de a legnagyobb kihívásnak az EPR-t és a DRS-t nevezte – az utóbbit, ha marad a jelenlegi tervezet, végrehajthatatlannak.

Frittmann szerint a borászok számára fontos üzenet, hogy jobban meg kell becsülni a szőlőtermelőket. Az AKG (agrárkörnyezet-gazdálkodási program) kifutása után ugyanis, ha maradnak a jelenlegi jövedelmi viszonyok – sok szőlőtermelő inkább ki fogja vágni az ültetvényét – vetítette előre Frittmann. Azzal is tisztában kell azonban lenni, hogy a jelenlegi szőlészeti munka az egyéb bortermelő országok költségeivel összehasonlítva versenyképtelen. A klímaváltozás hatásait jelzi, hogy míg Soltvadkerten 132 mázsa volt a szőlő átlagtermése, addig a közeli Kiskunmajsán csak alig több, mint 80 mázsa. Mindez pedig azért, mert a kiskunmajsai ültetvények nem kaptak az szüret előtti utolsó két esőből.