Egyre kevesebb vörösbort isznak az emberek, a túlkínálat miatt lépett a francia kormány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017 után ismét átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. A kutatás megállapította, hogy 2017-hez képest egyaránt jelentősen csökkent a borfogyasztók száma és a fogyasztási intenzitás – derült ki az elmúlt hat év legfontosabb változásait összefoglaló prezentációból, amelyet Szolnoki Gergely, a Geisenheim-i Egyetem piackutatási tanszénének professzora készített. A borfogyasztás gyakoriságának csökkenése ráadásul minden szegmensre érvényes, nemtől és kortól függetlenül, egyedül a magas vagyoni státuszú fogyasztóknál nem tapasztaltak visszaesést.
Fotó: Horváth Balázs / Mediaworks
Az egyéb alkoholos italok – sör, likőr és kutatók által alkopopnak nevezett alkoholos édes üdítők – körében is csökkenés tapasztalható, ellenben az égetett szesz fogyasztásának gyakorisága kissé növekedett.
A bort elutasítók két fő okkal magyarázták ezt: „nem szeretem az ízét”, valamint „nem iszom semmilyen alkoholt” – 2017-ben ugyanez a két fő ok volt. A családi hagyományok hiánya ugyanakkor idén sokkal nagyobb arányban került előmagyarázatként, mint hat évvel ezelőtt.
Bár a magyarok a borfogyasztásban hagyományosan a hazai borászok és borászatok termékeit preferálják, az utóbbi években 3 százalékkal növekedett a külföldi borok fogyasztásának aránya.
Az importborok arányának növekedése főleg a fiatal fogyasztóknál jellemző, de a kutatás szerint az alacsonyabb vagyoni státuszú fogyasztók is több külföldi bort fogyasztanak.
A vörösborok fogyasztásának aránya 53 százalékról 46 százalékra csökkent, míg a rozé- és a fehérboroké növekedett. A nagyobb nyertes a rozé volt, ennek aránya 12-ről 17 százalékra, míg a fehérboroké 35-ről 37 százalékra emelkedett.
A vörösborok esetében nyilvánvalóan erre a trendre reagált az uniós szabályozás, illetve az azzal összhangban, a HNT javaslatára, a krízislepárlásról hozott agrárminisztériumi intézkedés. Ennek lényege, hogy
a lepárolt bort kivonják a forgalomból, és az így nyert alkoholt élelmiszercélra nem lehet felhasználni.
Az idei szabályozásba beépítették azt a megkötést, hogy csak rozé-, illetve vörösborok lepárlását lehet támogatni európai uniós forrásból.
A magyar pincékbe is beragadtak a vörösborokEz pedig egybecseng az európai trenddel. |
A hazai agrártárca által hozott intézkedés értelmében idén 1,6 milliárd forintos keretösszeggel legfeljebb 90 ezer hektoliter rozé- és vörösbort lehet támogatott módon lepárolni. A rozé tehát Magyarországon annak ellenére bekerült a lepárolható termékek közé, hogy az utóbbi hat évben nőtt a fogyasztása.
A vörösborfogyasztás visszaesése ugyanakkor világtendencia, már a francia kormány is lépett, és a túlkínálat csökkentésére 57 millió euróval támogatja 9500 hektár szőlő kivágását a legendás bordeaux-i borvidéken.
(Az arányok érzékeltetésére: a bordeaux-i borvidék mintegy 120 ezer hektáros, a magyarországi összes szőlőtermő-terület a HNT 2022-es adatai szerint 56,3 ezer hektár.) A francia borvidéken a szőlőtermelők ezenfelül is kaphatnak támogatást, ha új növények termesztésére váltanak.
Azoknál, akik megmaradtak a borfogyasztásnál, markáns trend, hogy arányaiban több száraz és félszáraz borz isznak. Ezek fogyasztásának aránya a 2017-es 41-ről 50 százalékra emelkedett.
Jól követi az általános fogyasztói viselkedés változását, hogy a beszerzési helyeket vizsgálva nőtt a vásárlás a diszkontboltokban és az online helyeken, míg a kisebb élelmiszerboltok és a hipermarketek aránya csökkent. A diszkontok különösen a nők és a 65 év feletti korosztály körében törtek előre.
A borfogyasztás visszaesését tapasztalva a HNT is azt fogalmazta meg, hogy a fiatalok felé kell nyitni. Ahogyan Frittmann János, a köztestület elnöke a Világgazdaságnak korábban elmondta: a fiatalok megnyerésére a jó eszköz lehet például a koktélfogyasztás, amelynek az egész világon nagy kultúrája alakult ki. Némi önkritikával azt mondta, hogy a magyar borászat konzervatív volt ebben a kérdésben, távol tartottuk magunkat ettől, de közben láthatjuk, hogy borokból – hangsúlyozottan jó borokból – csodálatos koktélokat lehet készíteni.
Sok baj sújtja a szőlészeket és a borászokatA szőlő- és bortermelés jövedelmezőségének a megteremtése a kulcskérdés, amelyben a jelenlegi gazdasági és jogi környezet nem segít – derül ki Frittmann Jánosnak, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökének a Világgazdaságnak adott nyilatkozatából. A hazai fogyasztás csökkenésének megállításához a fiatalokat kell megnyerni a bornak, amire például a koktélokon keresztül most esély látszik. |
A kutatás része volt a 18–35 éves magyar fiatalok körében végzett, vakkóstolással egybekötött ízpreferencia-teszt, és interjúkat is készítettek, amelyek eredményét Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője foglalta össze. Elmondható, hogy az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik, az elsőként fogyasztott alkoholok között pedig a sör és bor fej fej mellett áll az első két helyen. Az ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatal borfogyasztók tetszését: a késői szüretelésű édes sárgamuskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt hat bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé áll.
A kutatásból kiderült, hogy az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbor fogyasztók. A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedveli (96 százalék), a citrusos ízvilág és illat pedig 90 százalékuknak kedves. A válaszadók 62 százaléka kedveli továbbá a fűszeres ízeket, illatokat.
