A tárcavezető elmondta, hogy Magyarország bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a gyártóknak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. A kormány a borászokkal folytatott konzultáció eredményeképpen úgy döntött, hogy a borpiaci helyzetre tekintettel a korábbi termékdíjjal azonos marad a borosüvegek után fizetendő díjtétel mértéke.
Hangsúlyozta, a magyar szőlészet és borászat az agrárium egyik kiemelt ágazata, a bor a magyar nemzeti identitás szerves része, ezért elkötelezettek amellett, hogy a szektor szereplőinek segítsenek. Nagy István kitért arra is, hogy a magyar borászatnak mind erősebb versenyt kell vívnia a fogyasztókért az alkoholos termékek piacán és a külpiacokon is a nagy, európai bortermelő országokban termelő társaikkal. Ebben a kiélezett küzdelemben az eredményes helytállás elősegítése érdekében a kormányzat elfogadta azt a szempontot, hogy a környezetvédelmi díjak vonatkozásában se sújtsa őket a versenytársaikénál nagyobb teher.
A döntés figyelemmel van a borászokon túl arra a mintegy 25 ezer szőlőtermelő gazdálkodóra is, akiknek a bevétele erősen függ a magyar borászok hazai és exportpiacokon elért eredményességétől, piaci pozíciójuk alakulásától
– fejtette ki.
Nagy István kiemelte, a kiterjesztett gyártói felelősség uniós rendszere általában arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak, ennek érdekében pedig a „szennyező fizet” elve alapján kell az érintett vállalkozásoknak emelt díjat fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.
Borpiaci katasztrófa jön, ha nem sikerül kivetetni az EPR-ből a borospalackokatTovább lobbiznak a borászok azért, hogy a borospalackok után ne kelljen a kiterjesztett gyártói felelősség címén díjat fizetniük, ellenkező esetben a szőlőtermelők és a borászok közül sokan tönkremennek. Nagy kérdés, milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra többletterheiket az ásványvíz-, a gyümölcslé- és az üdítőital-gyártók. |
A miniszter leszögezte, a magyar kormányzat kiemeltként tekint a szőlő-bor ágazatra. Az elmúlt évtizedben tetemes erőforrások felhasználása révén történt meg a hazai ültetvényfelületek megújítása, a borászatok technológiai modernizációja és jókora forrásokat különítettek el a magyar bor promóciójára. Azzal, hogy a korábbi termékdíjjal azonos marad a borospalackok után a kiterjesztett gyártói felelősség alapján fizetendő összeg, érdemi segítséget kap az ágazat az eredményes helytálláshoz a piaci versenyben, és a szőlőtermelők megnövekedett művelési költségeit figyelembe vevő, méltányos szőlőfelvásárlási árak kialakításához – húzta alá az agrártárca vezetője.
