Kertészkedés otthon: balkonládában sem utópia a saját zöldségek termesztése

Talán még sokan emlékeznek a gyermekkori rácsodálkozásra és izgalomra, amikor óvodásként, vagy kisiskolásként konstatálták, hogy a nedves vattába burkolt bab valóban kicsírázik, majd már cserépbe ültetve szépen fejlődik. Manapság egyre többen élik át ezt, amikor otthon kis cserepekbe vetnek magokat, és abból palántát nevelnek, hogy akár a kertbe, vagy a balkonládába ültessék ki azokat és saját paradicsomot vagy paprikát „termeljenek”.

Február végétől, március elejétől már érdemes elvetni a magokat, amelyekből palántát akarunk nevelni, mert a szakértők szerint az ideális vetési idő a kiültetés ideje előtt nyolc héttel van – persze ez függ a növénytől is: a fagyra érzékeny növényeket nem érdemes április vége, május eleje előtt kiültetni. 

Nemcsak a paprika és a paradicsom igényli a melegebb környezetben történő előnevelést, hanem például az uborka és a tök is. Nem véletlenül, hiszen ezek eredetileg eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származnak. Az ilyen zöldségnél a beltéri termesztés segít a magvaknak abban, hogy erőteljes fiatal növényekké fejlődjenek, amelyeket aztán ágyásban vagy nagyméretű dézsában lehet tovább nevelni. 

Szintén megszívlelendő szabály, hogy 

A hozzászoktatás idején érdemes a palántát világos, de az addigi környezeténél – a melegháznál vagy a szobánál – hűvösebb, fagymentes helyre tenni, eközben pedig mérsékeljük az öntözővíz mennyiségét.

A palántanevelés sikeréhez a jó minőségű vetőmagon és termőföldön kívül a megfelelő környezeti feltételek megteremtése is szükséges. A szakértők egyöntetű véleménye, hogy a vetőmagok árán nem érdemes spórolni, és abban is azonosak a nézetek, hogy lehetőleg a betegségeknek ellenálló fajtát szerezzünk be. Ebben fontos információkat tartalmazhat a magvak csomagolása, és az már árulkodó jel lehet, ha azon nincs, vagy túl kevés az információ.

Ügyelni kell arra, hogy a palánták ne száradjanak ki, aminek az alapja a palántanevelő föld, annak kell jó víztartóképességgel rendelkeznie, de egyben az is fontos, hogy ne legyen kötött, hanem inkább megfelelően laza szerkezetű legyen. A földnek természetesen kártevőktől és gyomnövényektől mentesnek kell lennie, és az is fontos, hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmazzon.

Fontos, hogy a növény elég fényt kapjon, magasra növő paradicsomokat érdemes kikarózni. Jó hatású, ha a paradicsomok körül például mulccsal takarjuk a talajt, ami védi a kiszáradástól a gyomosodástól és a gombás betegségektől is.

Az előnevelt paprikapalántát szintén a fagyosszentek után érdemes kiültetni, ugyancsak tápanyagigényes növény, és az is igaz itt is, hogy jót tesz, ha mulccsal takarjuk körülötte a földet.

Vannak olyan zöldségek, amelyek a gyerekkori babhoz hasonlóan sikerélménnyel kecsegtetnek a kezdő kertészek számára is, ráadásul kikerülhető a palántanevelgetés időszaka is. Az egyik ilyen növény a retek, amelyiket ilyenkor, márciusban már bátran kiültethetünk a kertbe, és egy-két hónap múlva már ehetjük is a friss zöldséget. A retek ugyanis hidegtűrő, és gyorsan nő, és bár különleges igényei nincsenek, arra viszont ügyelni kell, hogy rendszeresen öntözésre van szüksége. Salátát is lehet már március közepétől vetni a kertbe. A borsó is hidegtűrő növény, a márciusi vetés az ideális számára, de kétszer is van szezonja, így nyáron is vethető.