A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) még április elején kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően a belügyminiszter 2024. május 24. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.
Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján április elején hazánk egész területét érintette a talajok vízhiányos állapota. Bár az április végi, május eleji esőzések némileg feltöltötték a talajokat, azonban alig két hét elteltével május jelentős részében ismételten erős aszály volt a jellemző ma a mezőgazdasági területe nagy részén. A pünkösdi hosszú hétvége hozott ugyan magával csapadékot, ugyanakkor tekintettel arra, hogy az elmúlt egy évben sorra dőltek meg a havi melegrekordok Európa-szerte, valamint arra, hogy a hosszú távú meteorológiai modellek azt prognosztizálják, hogy egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk,
a NAK és a MAGOSZ fenntartotta a tartósan vízhiányos időszak kihirdetésének szükségességét, különös tekintettel a kármentő öntözés lehetőségének megteremtésére.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb hektáronként 120 milliméter (1200 köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, megszakítás nélkül legfeljebb egy hónapig történő kijuttatása.
Eső jött, de ez kevés lesz, már kettészakadt az országA nagyon várt csapadékból kevesebb jut az eleve szárazabb területekre. |
