Óriásit bukott a világ legnagyobb alapja
A koronavírus-járvány továbbra is veszélyezteti a pénzügyi piacokat, annak ellenére, hogy a második negyedévben gyors visszapattanást láthattunk a meghatározó tőzsdéken – hangsúlyozta Trond Grande, a norvég alap vezérigazgató-helyettese az alap első féléves gazdálkodásának bemutatásakor.
A világ legnagyobb állami (szuverén) alapja évesítve 3,4 százalékos negatív hozamot könyvelhetett el az első fél évre, 11 bázisponttal alulmúlva a referenciaindexet (benchmark). A második negyedévben ugyanakkor sokat faragtak az év eleji deficitből, hiszen 13,1 százalékos pozitív hozamot értek el.
A féléves veszteség egyébként meghaladta a 188 milliárd norvég koronát (21,3 milliárd amerikai dollárt), miután tavaly 1600 milliárd koronás rekordhozamról adtak számot. Mintegy 672 milliárd koronával csökkentette a negatív hozamot a norvég deviza leértékelődése a fél év során, enélkül tehát jóval sötétebb lenne a kép.
Az összesen 1150 milliárd dollár értékű vagyont kezelő alap eszközei 69,6 százalékát részvényekben, 27,6 százalékát kamatozó értékpapírokban, míg 2,8 százalékát ingatlanban tartja. A veszteség nagyobb részét a 6,8 százalékkal leértékelődő részvénybefektetések hozták, de kisebb mértékben hozzájárultak az értékükből 1,6 százalékot veszítő ingatlanok is. A kötvényeken viszont 5,1 százalékot nyert az alap.
A vagyonkezelő rendkívül diverzifikált részvényvagyona összesen 9200 társaság között oszlik meg. A részvényállomány 44 százalékát észak-amerikai papírok, 32 százalékát európai, 23 százalékát pedig ázsiai részvények teszik ki. Az olaj- és földgázcégek részvényein bukott az alap a legnagyobbat, 33 százalékot, míg a technológiai részvényeken 14,2 százalékos pozitív hozam alakult ki.
A skandináv ország kőolaj- és gázipari bevételeiből feltőkésített alap Norvégia éves GDP-jének a háromszorosát kezeli, minden állampolgárra 214 000 dollárnyi vagyon jut. Az alap vagyonából a kormányzat 167 milliárd koronát vont ki az első fél évben a Covid–19-járvány által okozott károk enyhítésére, illetve a gazdaság újraindítására. Az előző évben 18 milliárd koronás új befektetéssel növekedett az alap.
Annak ellenére, hogy a piacok magukhoz tértek a második negyedévben, mi továbbra is jelentős bizonytalanságot tapasztalunk
– idézi az ügy kapcsán a Bloomberg Trond Grande vezérigazgató-helyettest.
Illusztráció – Fotó: Shutterstock
2019 rekordév volt a nyugdíjalapnak
Pedig a norvég állami nyugdíjalap február végén még arról számolt be, hogy rekordnagyságú, 1690 milliárd norvég korona (180,49 milliárd dollár) hasznot termelt befektetéseivel tavaly. A részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba fektető nyugdíjalap (SPU) jövedelmezősége 19,9 százalék volt tavaly az egy évvel korábbi 6,1 százalékos negatív hozam után.
A világ második legnagyobb szuverén alapja a China Investment Corporation 940 milliárd dolláros, a harmadik pedig az Abu Dhabi Investment Authority 580 milliárd dolláros vagyonnal.


