Bízzunk benne, hogy meggyógyul Európa beteg embere – Suppan Gergely a VG-nek a magyar GDP után

„Továbbra is szeretnénk rendkívül erős kapcsolatot ápolni a német gazdasági szereplőkkel. Abban bízunk, hogy Németország, ugyanúgy, mint a 2000-es évek elején, amikor szintén Európa beteg emberének nevezték, ki tud mászni a mostani nehéz helyzetéből” – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza, akivel a második negyedéves, vártnál rosszabb GDP-adatokról beszélgettünk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a második negyedévben éves bázison 1,3 százalékkal nőtt a kibocsátás, negyedéves viszonylatban viszont 0,2 százalékkal zsugorodott. Ezzel a teljesítménnyel a magyar növekedés helyreállása egy negyedév után ismét elakadt, miután sok elemző már a 2,5 százalékos növekedési célt is túlzónak tartja.

Suppan Gergely a probléma forrását a külső kereslet hiányában és Németország bajaiban látja. Szerinte óriási versenyképességi gondok vannak Németországban, amit a német gazdasági szereplők az orosz–ukrán háború nyomán kivetett szankciók és a megemelkedett energiaárak miatt kénytelenek elszenvedni. Sőt, bizonyos ágazatokban már a konkrét leépülés jelei láthatók. Ennek ellenére úgy véli, hogy ha lassan is, de magára találhat Európa beteg embere, ami lendületet adhat a magyar gazdaságnak is.

– válaszolta arra a kérdésre, hogy ha ekkora nehézségekkel szembesül a kontinens legfejlettebb gazdasága, akkor van-e értelme a növekedési modellünket a német gazdaságra építeni. Suppan szerint a mi szerepünk az lenne, hogy Magyarország legyen a német tőke és a keleti technológia összekapcsolódási pontja. Ennek jelét látják abban, amikor hozzánk jönnek a kínai akkumulátorgyárak, amelyek pont a BMW-nek szállítanak be. „Ez a kapcsolódási pont rendkívül nagy lehetőségeket tartogat számunkra” – jegyezte meg.

Erőteljes felpattanás kellene a második fél évben

Suppan Gergely elismerte, hogy a második fél évben rendkívül erőteljes felpattanás kellene ahhoz, hogy megvalósuljon az, amiről Nagy Márton beszélt a múlt héten. A tárcavezető az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy idén 2,2-2,3 százalékos GDP-növekedés valósulhat meg éves átlagban. A vezető közgazdász szerint a harmadik negyedévben még nem várható nagyobb felpattanás, az ipar konjunktúramutatói ugyanis még mindig lefelé mutatnak. A német IFO index és BMI-k újra csökkennek, ami azt jelzi előre, hogy 

De – hangsúlyozta – a növekedés vissza fog térni, mivel alapvetően átmeneti sokknak tartják a második negyedéves zsugorodást. Szerinte a gyenge külső kereslet oka, hogy a felvevőpiacainkon is masszív reálbércsökkenés volt az elmúlt időszakban, de csak most látszik a fordulat, ami előbb-utóbb elindítja a fogyasztás élénkülését is Nyugat-Európában.

Még mindig óvatosak a háztartások

– mondta a fogyasztás helyreállásáról Suppan Gergely, hozzátéve, hogy az összkép nagyon vegyes. Egyelőre csak az élelmiszerboltokban látható érdemi visszarendeződés, a nem élelmiszer szegmensben még nem jutottak el oda a vásárlók, hogy nagy értékű vagy tartós fogyasztási cikket vásároljanak. Ennek a hátterében a háztartások óvatossága áll, szerinte ezért lenne fontos, hogy a háború befejeződjön. Ha véget érne, az nagyot lendítene a fogyasztói hangulaton, mind Magyarországon, mind Németországban. „Amíg a háború zajlik, a hangulat nyilvánvalóan nyomottabb lesz” – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza.

További részletek a beszélgetésből:

• Rángatja Európa a saját iparát, 6:00
• Ugyanúgy Európa beteg embere Németország, mint a 2000-es évek elején, 8:20
• Magyarország a német tőke és a keleti technológia kapcsolódási pontja, 9:26
• Vannak döccenők a kiskereskedelem helyreállásában, 13:38
• Az inflációt sikerült lenyomni, több élelmiszer ára csökkent, 16:45
• A lakossági hitelezés beindult, a vállalati hitelezésnél várat magára a fordulat, 21:00
• Még jövőre is jelentős összegeket fizet ki kamatként a költségvetés, 24:00