A Központi Statisztikai Hivatal a második, részletes adatközlésében is megerősítette, hogy a magyar gazdaság visszaesést produkált az első negyedévben. Éves alapon 0,4, negyedéves szinten pedig 0,2 százalékkal csökkent a GDP, amivel a sereghajtók közé került Magyarország az európai uniós rangsorban. A vártnál gyengébb teljesítmény hátterét és a következő hónapok kilátásait Molnár Dániellel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzőjével vitattuk meg a Bruttó legfrissebb epizódjában.
A műsort itt hallgathatják meg.
„Az várható volt, hogy az ipar és az építőipar, valamint a beruházások tekintetében nem lesz látványos fordulat az első negyedévben. A szolgáltatások viszont negatív meglepetést okoztak” – mondta Molnár Dániel. A januártól márciusig látott turisztikai adatok is elmaradtak a várttól, ami elsősorban a bázishatással magyarázható. A húsvét ugyanis idén áprilisra esett, ami így már csak a második negyedév számait dobhatta meg.
Az információ, kommunikáció ágazat visszaesésére már jóval nehezebb magyarázatot találni. Tavaly 4 százalék feletti mértékben nőtt a szektor teljesítménye, ami képes volt ellensúlyozni az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság mélyrepülését. Az idei év elején viszont elpárolgott ez a kedvező hatás.
Azok a cégek, amelyek olyan ágazatokban tevékenykednek, amelyek leginkább visszavetik a nemzetgazdaság teljesítményét (pl. ipar), egyre többször kommunikálják a kormányzat felé, hogy szeretnék újratárgyalni a minimálbér-emelésekre vonatkozó hároméves megállapodást. Valószínűleg október-november környékén ülhet le újra a kabinet a munkáltatókkal, ami biztosan megvalósul, hiszen a garantált bérminimumról például nem is született hosszú távú megállapodás.
„A cégek akár egy olyan megoldásban is benne lennének, hogy ne 13 százalékos legyen jövőre a minimálbér-emelés mértéke, hanem 10-11, és ha jól teljesít a gazdaság, akkor a második félévben történjen egy korrekció” – magyarázta Molnár Dániel.
Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a márciusi fizetési statisztikák lehetnek az irányadók, vagyis szinte kizárt, hogy két számjegyű bérnövekedés valósuljon meg idén a magyar gazdaságban. Inkább a 9 százalék körüli nominális béremelkedés lehet reális.
Milyen tényezők húzták vissza a magyar gazdaságot az év elején? (01:12)
Még mindig gyengélkednek a beruházások: mi adhatna lendületet? (07:57)
Recessziós környezetben kellene javítani a cégek versenyképességét (14:03)
A vártnál alacsonyabb növekedés és a fizetések kapcsolata (17:42)
Milyen inflációra számíthatunk idén? (22:40)
Erősödik a Németországtól való függősségünk, a keleti nyitás ellenére (27:04)
Az S&P szigorúbb volt, a Moody’s nem változtatott a magyar gazdaság kilátásain (30:10)
A Bruttó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.