Magyar GDP: a béremeléseket is befolyásolhatja a vártnál gyengébb első negyedév

A Központi Statisztikai Hivatal a második, részletes adatközlésében is megerősítette, hogy a magyar gazdaság visszaesést produkált az első negyedévben. Éves alapon 0,4, negyedéves szinten pedig 0,2 százalékkal csökkent a GDP, amivel a sereghajtók közé került Magyarország az európai uniós rangsorban. A vártnál gyengébb teljesítmény hátterét és a következő hónapok kilátásait Molnár Dániellel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzőjével vitattuk meg a Bruttó legfrissebb epizódjában.

A műsort itt hallgathatják meg.

Magyar GDP-csökkenés: a béremelések ihatják meg a levét

„Az várható volt, hogy az ipar és az építőipar, valamint a beruházások tekintetében nem lesz látványos fordulat az első negyedévben. A szolgáltatások viszont negatív meglepetést okoztak” – mondta Molnár Dániel. A januártól márciusig látott turisztikai adatok is elmaradtak a várttól, ami elsősorban a bázishatással magyarázható. A húsvét ugyanis idén áprilisra esett, ami így már csak a második negyedév számait dobhatta meg.

Az információ, kommunikáció ágazat visszaesésére már jóval nehezebb magyarázatot találni. Tavaly 4 százalék feletti mértékben nőtt a szektor teljesítménye, ami képes volt ellensúlyozni az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság mélyrepülését. Az idei év elején viszont elpárolgott ez a kedvező hatás.

Azok a cégek, amelyek olyan ágazatokban tevékenykednek, amelyek leginkább visszavetik a nemzetgazdaság teljesítményét (pl. ipar), egyre többször kommunikálják a kormányzat felé, hogy szeretnék újratárgyalni a minimálbér-emelésekre vonatkozó hároméves megállapodást. Valószínűleg október-november környékén ülhet le újra a kabinet a munkáltatókkal, ami biztosan megvalósul, hiszen a garantált bérminimumról például nem is született hosszú távú megállapodás.

Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a márciusi fizetési statisztikák lehetnek az irányadók, vagyis szinte kizárt, hogy két számjegyű bérnövekedés valósuljon meg idén a magyar gazdaságban. Inkább a 9 százalék körüli nominális béremelkedés lehet reális.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

Milyen tényezők húzták vissza a magyar gazdaságot az év elején? (01:12)

Még mindig gyengélkednek a beruházások: mi adhatna lendületet? (07:57)

Recessziós környezetben kellene javítani a cégek versenyképességét (14:03)

A vártnál alacsonyabb növekedés és a fizetések kapcsolata (17:42)

Milyen inflációra számíthatunk idén? (22:40)

Erősödik a Németországtól való függősségünk, a keleti nyitás ellenére (27:04)

Az S&P szigorúbb volt, a Moody’s nem változtatott a magyar gazdaság kilátásain (30:10)

A Bruttó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.