Az év végéig eldől a Vért sorsa

A szénbányászat átalakulása során, az utóbbi tíz évben 57 500 ember vesztette el az állását, és további 17 500 bányász munkahelye van veszélyben a szénalapú áramtermelés lehetőségeinek szűkülése miatt -- mondta Schalkhammer Antal, a bányászszakszervezet elnöke a bányásznap alkalmából. A bányászati szakértők szerint a szénhidrogénárak emelkedése jelentős mértékben javította a szenes áramtermelés esélyeit, ezért mindenképp célszerű volna legalább átgondolni a szénipar, a szenes erőművek lehetőségeit. Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára aláhúzta: az energiastratégia előkészítése során ez valóban felmerült, de az előrejelzések a szénhidrogénárak csökkenését prognosztizálják, s ez befolyásolhatja a helyzetértékelést. A hosszú ideje függőben lévő Vértesi Erőmű Rt. (Vért) oroszlányi erőművében tervezett retrofit (a károsanyag-kibocsátás csökkentését is célzó, élettartam-hosszabbító beruházás) sorsával kapcsolatban elmondta: a GM nem kívánja megakadályozni a fejlesztést, ha az piaci alapon versenyképesnek bizonyul. Erre vonatkozóan a Vértben többségi tulajdonos MVM Rt. most készít egy elemzést, az ÁPV Rt. által megfogalmazott szempontok szerint. Ennek alapján a helyettes államtitkár szerint még az év végéig megszülethet a végső döntés a beruházásról.
Ez idő szerint egyébként 950 bányászati vállalkozás működik Magyarországon, amelyek összesen hozzávetőlegesen 30 ezer embernek adnak munkát. A bányászati társaságok 1999-ben összesen 62 ezer tonna ásványi nyersanyagot termeltek ki. Csethe András, a Magyar Bányászati szövetség elnöke hangsúlyozta: az ágazat nem különleges, hanem más ágazatokkal azonos elbírálást kér, életben maradása érdekében. A bányaipari társaságok az elmúlt évben csak bányajáradék címén 12 milliárd forintot fizettek be tavaly az államkasszába.