BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Támogatást várnak a beutaztatók

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A beutaztatással foglalkozó kis- és középvállalkozások úgy vélik, jövőre a kormány a turisztikára szánt 25 milliárd forintból adhatna számukra a piacra jutáshoz támogatást. A cégek álláspontja szerint a beutaztatás támogatása az MT Rt. feladata, hiszen ez nem csak saját üzleti érdekeiket, hanem egyben Magyarország jobb eladhatóságát is szolgálná.

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) szerint -- egyebek mellett -- a külföldi megjelenéshez, kiadványok elkészítéséhez elvárható lenne a GM támogatása a közép- és kisvállalkozói körben, méghozzá a jövő évre szánt 25 milliárd forintos költségvetési támogatásból.
Mint erről a közelmúltban a parlament idegenforgalmi bizottságában is szó esett, a kisebb forgalmú cégek zöme így talpon maradhat. Ám erre a jelenleg napvilágra került tervek ismeretében nem lehet számítani. Míg korábban e kör számára volt pályázati lehetőség, addíg ez már teljesen megszűnt. Pedig szükség lenne arra, hogy e cégek pályázati úton támogatást kaphassanak főképp a külföldi vásárokon való részvételhez, a propagandaköltségekhez, de gyakorta a garantált programok megszervezése és életben tartása is elképzelhetetlen e nélkül.
Mint Baumann Irén, a Bridge Tours ügyvezető igazgatója elmondta, legnagyobb gondjuk a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás, a külföldi kiállításokon való megfelelő részvétel. Egy-egy ilyen utat ugyanis nem lehet félmillió forint alatt megúszni, s a partnerek számára megfelelő színvonalú prospektusokat is le kell tenni az asztalra, ami -- a nyomdai árakat ismerve -- szintén tetemes összeg.
Egy 100 millió forint forgalmú beutaztató cég átlagosan 10-15 százalékos árréssel dolgozik, s így 10-15 millió forint tiszta árbevétele keletkezik egy év alatt. Ebből a bér- és fenntartási költségek levonása után megmaradó néhány millióhoz viszonyítva igen jelentős összeg az az 1-2 millió forint, amit a fent említett feladatokra ki kell fizetni. Éppen emiatt a Bridge Tours már évek óta nem vesz részt a nagy nemzetközi kiállításokon, inkább más -- viszonylag olcsóbb --, ám a költségekhez viszonyítva hatékonyabb lehetőségekkel élnek.
A Magyar Turizmus (MT) Rt. jelenlegi rossz gyakorlata a beutaztató cégek piacról való kiszorulását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében szükség lenne pályázati lehetőségre, illetve csak Magyarországra koncentráló rendezvényeket kellene szervezni külföldön. Ilyen work-shopokat és road-show-kat az elmúlt években már szerveztek a külképviselők, ám ezekből több kellene -- vélte a vezető.
Bár az MT Rt. támogatja a külföldi vásárokon való részvételt kedvezményes standtarifákkal, ez a kisebb cégeknek kevés. Még így sem lehet félmillió forint alatt megszervezni egy-egy külföldi megjelenést -- állítja a Tour.East.Tour utazási iroda vezetője, Drégely Ágnes. Érthetetlen, hogy az utóbbi időben teljesen megszűnt a beutaztatás támogatása, hiszen a hazai lehetőségek értékesítése közös feladat lenne. E megállapítással egyetért a csak beutaztatással foglalkozó LM Travel ügyvezetője, Mosonyi Ilona is. A Tour.East.Tournál egyébként évente a különféle külföldi megjelenésre szánt pénz a nettó nyereség mintegy 40 százalékának megfelelő összeg. Ezt a cégvezető aránytalanul soknak tartja.
Az 1994 óta a piacon lévő Europe Central Budapest ügyvezető igazgatója, Pertik Tamás az alapvető problémát a kedvezőtlen jogi és közgazdasági környezetben látja, s elfogadhatatlannak tartja a turisztikai vállalkozásokat sújtó különadót is. Ám mint mondta, ezt még tetézi, hogy az utóbbi időben megszűntek a turisztikai kis- és középvállalkozásokat támogató pályázati lehetőségek. Így például -- ami cége számára fontos lenne -- a garantált programok segítése mára teljesen eltűnt.
Az első ránézésre ugyan csak egy-egy cég belügyének tűnhet, hogy miképp tud egy terméket nyereségesen létrehozni és eladni, ám a turizmusban ez nem ilyen egyértelmű. A vendégek ugyanis jelentős részben a programok miatt utaznak el egy-egy helyre, így ha elégtelen az ország programkínálata, akkor az végső esetben a turizmus eredményességét veszélyeztetheti. Pertik Tamás szerint egyébként e negatív tendencia erősödni látszik, hiszen a Széchenyi-tervben is háttérbe szorul a kulturális termékek támogatása. Ez egyébként ellentmond annak a törekvésnek, hogy Magyarország a kulturális turizmus egyik keresett országa legyen.
A Malév Air Tours számára a támogatás hiánya a kongresszusi turizmus terén érezhető. Egy-egy jelentős nemzetközi kongresszus elnyeréséhez ugyanis az e piacon tapasztalható erős verseny miatt megjelenésében és tartalmában is színvonalas kiadványokat kell készíteni, amelyek költsége igen magas -- mondta Simon András ügyvezető igazgató. Ez azonban csak a belépő -- gyakorlatilag a pályázati anyag -- ahhoz, hogy egy-egy cégnek egyáltalán esélye legyen. Ilyen jellegű kiadással egy-egy kongresszusszervező vállalatnak évenként többször is számolnia kell, ami jelentős összeg. Így ehhez -- miután a kongresszusok szervezésének elnyerése nem csak a cég, de az ország, illetve az adott város érdeke is -- szintén jó lenne valamiféle pályázati lehetőséget biztosítani.

A beutaztatással foglalkozó kis- és középvállalkozások úgy vélik, jövőre a kormány a turisztikára szánt 25 milliárd forintból adhatna számukra a piacra jutáshoz támogatást. A cégek álláspontja szerint a beutaztatás támogatása az MT Rt. feladata, hiszen ez nem csak saját üzleti érdekeiket, hanem egyben Magyarország jobb eladhatóságát is szolgálná. Lázár Ildikó-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.