Tízmilliárdot vettek el a szolgáltatóktól

A Magyar Energia Hivatal (MEH) szakértőinek számításai szerint az új, 2004 végéig érvényes áramár-szabályozási rendszer életbelépésével 10 milliárd forintnyi bevételtől esnek el az áramszolgáltatók, az pedig majd csak az év végén derül ki, hogy nyereségüket mennyivel csökkentette az új rendszer bevezetése.
A MEH szakértői szerint azonban kizárt, hogy a szolgáltatóknak éves szinten 20 milliárd forintos veszteséget okozna a váltás, hiszen a hivatal becslése szerint az áramszolgáltatók az idén 30 milliárd forint körüli eredményre számíthatnak, vagyis 50 milliárdot kellene elvonni a szektorból a 20 milliárdos veszteséghez. A számokat Boros Norbert, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének (MÁE) főtitkára nem kívánta kommentálni, mert mint mondta, továbbra sem ismerik pontosan a végleges számokat.
Az 1997. január 1-jén életbe lépett, tavaly december 31-ével "nyugdíjazott", az energetikai privatizációhoz szorosan kapcsolódó árszabályozási rendszer Kaderják Péter értékelése szerint teljesítette feladatát. Egyrészt a villamosenergia-árak tükrözték a költségeket, másrészt megfelelő biztonságot adtak a befektetőknek, a főigazgató szavaival; viszonylagosan kiszámítható volt, hogyan alakulnak a cégek eredményei 1997--2001 között.
Mint Kaderják Péter hozzátette, egy ársapka jellegű szabályozási módszerről volt szó, amelynek két végpontja között a szolgáltató társaságok tényleges költségeit figyelmen kívül hagyták.
Az idén január 1-jén életbe lépett új árszabályozási rendszert megelőző költség-felülvizsgálat során az 1999-es adatokat vették alapul. A szakértői csoportok munkáját mindvégig figyelemmel kísérhették az érintett társaságok, ezért Kaderják szerint nem érhette őket váratlanul a MEH javaslata alapján született kormánydöntés.
Az új szabályozási rendszer három lényeges ponton tér el az előzőtől -- közölte a főigazgató. Változott az árban elismert tőkeköltség, illetve az amortizáció aránya, és csökkent a hivatal által indokoltnak tartott hálózati veszteség mértéke is. A korábbi rendszerben évente mintegy 50 milliárd forintot tett ki ez a tétel. Az árszabályozás -- jelentette ki Kaderják Péter -- nem ismerheti el az áramlopást indokolt költségként, viszont minden lehető segítséget meg kell adni a szolgáltatóknak az ilyen visszaélések elleni hatékony fellépés érdekében.
Ezzel kapcsolatosan Boros Norbert érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, hogy mindeddig sem a MEH, sem más hatóság nem adott hathatós segítséget az áramtolvajok elleni küzdelmükhöz, sőt az új villamosenergia-törvény tervezete szerint most meglévő eszközeiket is "kicsavarják a kezükből". Az eddigiek alapján -- mondta a MÁE főtitkára -- nem látunk garanciát arra, hogy valóban megváltozik a helyzet.
A budapesti műszaki, valamint a Pécsi Tudományegyetem által, a szolgáltatók bevonásával végzett vizsgálatok szerint a magyarországi villamosenergia-rendszerben 8,5 százalék körül mozog a műszakilag indokolható hálózati veszteség. Ezt, tekintettel a kereskedelmi veszteségre, 10,6 százalékra egészítették ki az új árszabályozási rendszerben. Az uniós országokban átlagos hálózati veszteség mértékét csak több évtizedes és több milliárd dolláros fejlesztések révén lehetne elérni Magyarországon a MEH szakértői szerint. Ezt nem is kérik számon a szolgáltatókon, s ezek a becsült költségek most nem is épültek be az árba. Ugyanakkor a főigazgató megjegyezte, hogy ezúttal is négyéves árszabályozási ciklusról van szó, vagyis a hálózati veszteség csökkentését szolgáló fejlesztések komoly megtérüléssel kecsegtetnek.