Perre ment az Amazon, mert valaki előbb készítette el azt, amit ők akartak

Valami furcsa, ismerős érzés lengi körül az Amazon újabb perét: a cég most egy mesterséges intelligenciát fejlesztő startupot, a Perplexityt vádolja meg azzal, hogy engedély nélkül férkőzött be a webáruházába. Csakhogy az Amazon maga is gőzerővel dolgozik egy hasonló rendszeren, amely a felhasználók helyett intézné a vásárlásokat. Nehéz nem úgy látni: a világ legnagyobb online kereskedője inkább jogi úton próbálja lefékezni azt, aki előbb mutatta be ugyanazt az ötletet.

A per középpontjában a Perplexity nevű MI-cég Comet böngészője áll, amely képes automatikusan rendeléseket leadni a felhasználó nevében. Az Amazon jogászai szerint a Comet „álcázva” működött, és úgy lépett be a vásárlói fiókokba, mintha valós ember tenné – ezzel megsértve az oldal biztonsági szabályait. A vállalat szerint ez digitális betörésnek minősül, veszélyeztetheti az ügyfelek adatait, és megzavarhatja az Amazon gondosan felépített vásárlói élményét. A keresetben az is szerepel, hogy 

A vádlott azonban egészen másképp látja a helyzetet. A Perplexity szerint ők csupán egy új korszak kapuját nyitják ki, ahol a felhasználók önálló AI-ügynököket használhatnak, hogy elintézzék a mindennapi online feladatokat: 

• e-maileket írjanak, 
• árakat hasonlítsanak össze
• vagy akár vásároljanak. 

A startup közleménye szerint minden felhasználói adat helyben, a készüléken marad, nem kerül a szervereikre, így nem férnek hozzá érzékeny információkhoz. „A felhasználóknak joguk van választani, milyen AI-ügynök segíti őket” – fogalmaztak. A Perplexity szerint nemes egyszerűséggel az Amazon nem a vásárlók érdekeit védi, hanem a saját reklámbevételeit.

A vita jóval túlmutat egy adatvédelmi ügyön. A tét az, ki alakíthatja át elsőként a webet az AI-ügynökök korára. A Perplexity és más feltörekvő startupok abban hisznek, hogy a böngészés és a vásárlás jövője nem kattintásokban, hanem parancsokban rejlik: a mesterséges intelligencia megérti, mit akarunk, és magától elintézi. 

így nyilvánvalóan nem szeretné, ha mások vennék át az irányítást saját platformja fölött. Más szóval: az Amazon ugyanarra a célra tart, mint a Perplexity – csak házon belül, teljes kontroll mellett.

Ez magyarázza, miért vált ennyire élessé a jogvita. A Perplexity nyílt, platformfüggetlen rendszert épít, amely bármelyik webáruházban képes működni, az Amazon viszont zárt ökoszisztémát akar, ahol az automatizált vásárlás csak az ő szabályai között lehetséges. Ha a Comethez hasonló böngészők szabadon elterjednek, az Amazon elveszíti az ellenőrzést az egyik legértékesebb adatforrása, a felhasználók vásárlási útvonala felett. Ezt a veszteséget pedig jóval nehezebb lenne jogi úton pótolni, mint most megelőzni egy perrel.

A Perplexity egyelőre kitart, és politikai üzenetté emeli a történetet: szerintük a nagyvállalatok „megfélemlítéssel és jogi trükkökkel” akarják elfojtani az innovációt. Az Amazon viszont azzal érvel, hogy nem a versenytől fél, hanem a biztonságot védi. A valóság valószínűleg a kettő között húzódik: az Amazon tényleg nem szeretné, ha egy külső MI-böngésző vásárolna a nevében, de az is nyilvánvaló, hogy nem akarja, hogy más diktálja a szabályokat abban a világban, ahol a mesterséges intelligencia már nemcsak keres, hanem vásárol is helyettünk.