Magyar államadósság: talán soha ennyire nem örült még az erős forintnak Nagy Márton – hatalmasat kaszált a kormány
Annyit erősödött a forint az év eleje óta, hogy a minimális gazdasági növekedés ellenére is mérséklődhet idén a GDP-arányos államadósságráta – erről beszélt a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Idén hihetetlen tempót diktál a forint, a jegybank szigorú monetáris politikájának köszönhetően az euróval szemben több mint 5 százalékos, a dollárral szemben pedig mintegy 15 százalékos pluszban van. Ez akkora forinterősödés, ami az államadósság alakulását is érdemben befolyásolja.
Magyar államadósság: még a kormány várakozásánál is jobb lehet a ráta
Hónapokkal ezelőtt azonban nem úgy nézett ki, hogy akár minimális esélye is legyen a kormánynak arra, hogy csökkentse az államadósságot. A 2025-ös költségvetést tavaly decemberben a parlament:
- 3,4 százalékos gazdasági növekedés,
- 3,7 százalékos hiány és
- 72,6 százalékos GDP-arányos államadósság
mellett fogadta el, azonban tavaszra lényegében úgy, ahogy van, felborult a makropálya. A vártnál érdemben alacsonyabb, 1 százalék alatti gazdasági növekedés és az uniós források csúszása miatt a hiánycélt felemelte a kormány 4,1 százalékra. Erre reagált az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idén júniusban, amikor a pénzforgalmi deficitet mintegy 650 milliárddal, 4774 milliárd forintra emelte, és a megnövekedett finanszírozási igény kielégítésére további forrásbevonásról döntött.
Ezzel párhuzamosan az adósságkezelő a devizaadósság részarányát is 30 százalék fölé növelte. Bár a devizaadósság mindig kockázatot jelent az államadósságban, hiszen az árfolyam ingadozása, főleg a gyengülés, akár súlyos százmilliárdokkal dobhatja meg az államadósságot, ezúttal jó döntést hozott az ÁKK. A forint azóta is masszív erősödésben van a főbb devizákkal szemben.
Az ING Bank elemzője emlékeztetett, hogy tavaly év végén még 410 forint volt az euró árfolyama, ami most 385 felé közelít, ez önmagában is 1-1,5 százalékponttal lejjebb húzhatja az adósságrátát.
Ezzel akár még arra is van esély, hogy a kormány várakozásánál is jobban alakuljon az adósságráta, a hivatalos adósságcél idén 72,6 százalék, tehát 72 százalékra vagy az alá is mérséklődhet úgy, hogy közben a gazdaság lényegében stagnál.
Virovácz Péter szerint, ha a forintot erősen lehet tartani, és a szokásos technikai eszközökkel él a kormány, így például a kincstárnál vezetett egységes számláját (kesz) is lecsökkenti, valamint az ÁKK visszafogja az állampapír-kibocsátást, akkor tényleg sikerülhet mérsékelni az államadósságot.
Nyilván sok múlik majd a negyedik negyedéves GDP-n, de szerintem matematikailag megoldható
– mondja az elemző. Ugyanakkor hozzátette, ezt meglépheti a kormány, ám jövőre már nehezebb lesz, mivel akkor már mindenképpen növekednie kellene a gazdaságnak, vagy tovább erősödnie a forintnak. „Lehet ezeket a technikai dolgokat görgetned magad előtt, de előbb-utóbb elfogy a mozgástér” – jegyezte meg.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy tavaly nem jött az adósságcsökkentés, a 4,9 százalékos hiány és a 0,6 százalékos gazdasági növekedés is hozzájárult ahhoz, hogy 0,5 százalékponttal nőtt a ráta, ami az év végén 73,5 százalékon állt. Ráadásul év közben is emelkedett, június végén 76 százalékra rúgott.
Akár ezermilliárddal kisebb lehet az államadósság az erős forint miatt
Annak ellenére, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya is növekedett, így is kimutatható a forinterősödés hatása. Tavaly év végén a központi költségvetés devizaadóssága még 16 557,8 milliárd forint volt, ez azóta a januári 2,5 milliárd eurós, majd a nyáron végrehajtott 4 milliárd dollár értékű devizakötvény-kibocsátás miatt felkúszott 18 776,4 milliárd forintra. Ugyanakkor, ha a tavalyi 16 557 milliárdos értéket vesszük, ami 40 milliárd eurónak felelt meg,
az, hogy 25 forinttal erősödött a magyar deviza az euróhoz képest az év eleje óta, alsó hangon ezermilliárddal csökkentette a központi költségvetés adósságállományát.
A pontos összeg becslése nem egyszerű, mivel a devizakibocsátások egy része euróban, másik része pedig dollárban történik. Utóbbiakat azonban az Államadósság Kezelő Központ euróra váltja, így a szeptember végén kimutatott 30,7 százalékos devizaadósság-arány gyakorlatilag teljes egészében eurót jelent.
A következő hónapokban azonban ez mérséklődhet is. Az ÁKK tervei szerint ősszel egy kisebb összegű japánjen- és kínairenminbikötvény-lejárat mellett egy egymilliárd eurós devizakötvény is lejár.
Ha minden jól alakul körülöttünk a világban az év második felében, akkor adósságoptimalizálási műveleteket hajtunk végre
– ezt június végén nyilatkozta a Portfoliónak Hoffman Mihály vezérigazgató, ennek jegyében visszavásárolják azokat az adósságelemeket, amelyek drágák vagy rövid futamidejűek, és így hosszítják meg és teszik olcsóbbá az adósságot. Azonban arra is felkészülnek, hogy a helyzet nem javul, ebben az esetben szerinte bőséges likvid tartalék lesz az állam számára, ami kellő mozgásteret jelent az adósság menedzselésében.
Nagy Márton nem biztos, hogy elsieti az adósságcsökkentést
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a kormány sietni fog az adósság csökkentésével. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavasszal egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy három célból nem hajlandó engedni:
- a költségvetési hiánynak minden évben csökkennie kell,
- az EDP-eljárásnak meg kíván felelni,
- az államadósság-GDP aránynak 74 százalék körül kell maradnia.
A miniszter szavai alapján arra lehet következtetni, hogy a kormány inkább az élénkítésre és a jóléti intézkedések finanszírozására fog koncentrálni. Jövőre nagyságrendileg 1400-1500 milliárd forint az az összeg, amit a különböző programokon keresztül ott hagy a magyar lakosságnál, vagy kifizet különböző formákban (fegyverpénz, 13-14. havi nyugdíj). Emiatt nagyobb eséllyel fogja elengedni a hiányt Nagy Márton. A Reutersnek adott interjújában szeptemberben 4,1-4,5 százalék közötti deficitről beszélt. Ez magasabb a hivatalos prognózistól, de így is jobb lehet a tavalyinál, különösen a régiós országokhoz képest. Jelenleg a lengyel, román és a szlovák gazdaság is magasabb hiányszint mellett működik, főleg a román. Bukarest idén 8,4 százalékos költségvetési deficitet vár, ami közel kétszerese a magyarnak.
