BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A kőolajkutató a felelős

A kúttisztítást végzők által elkövetett szabálytalanságok sorozata vezetett a tavalyi pusztaszőlősi gázkitöréshez -- derült ki a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) másodfokú eljárása során. A csaknem 100 napos gázkitörés a Mol Rt.-nek bő 5 milliárd forint kárt okozott.

Az MBH másodfokú eljárása során megállapította, hogy a Pusztaszőlős térségében lévő 34-es kútnál az okozta a súlyos üzemzavart, hogy a gázkifúvás a kitörésgátló berendezés lezárásával nem volt megszüntethető, és a további zárást a kútbeindulás késői észlelése és az ilyenkor szokásos intézkedések elmaradása lehetetlenné tette -- közölte érdeklődésünkre Malárics Viktor, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke. A másodfokú határozatban részben helybenhagyták az elsőfokú döntést. E szerint a kutat tisztító csapatot terheli a közvetlen felelősség a kitörésért.
A kitörés során számos dokumentum és eszköz, részegység megsemmisült, így legnagyobb részben a tanúvallomások alapján tudták rekonstruálni az eseményeket. Az MB Kőolajkutató Rt. kútjavító csapata a cég által készített és a Mol Rt. által jóváhagyott terv alapján javította a 34-es kutat. Feladatuk többek között egy szűrő eltávolítása volt. Miután azt a szokásos módon nem tudták eltávolítani, egy úgynevezett körülfúró szerszámot alkalmaztak, amely azonban összeszorult a béléscsővel, s a kiemeléskor azt is hozta magával. A munka felügyeletét gyakorló Mol Rt. értesítése nélkül mentésbe kezdtek. Miután a kút "beindult", a kitörésgátló zárási feltételeinek biztosítása érdekében a szerszámot "elejtették", de amikor elengedték, azt a gáz kilökte. Ezután a kitörésgátlót lezárták, de a gázkifúvás nem szűnt meg, a kútakna az ott addigra kialakult életveszélyes körülmények miatt már nem volt megközelíthető, így a személyzet távozott.
A bányahatóság az első- és a másodfokú eljárásban is kizárólag a súlyos üzemzavarral foglalkozott, vagyis annak okait kutatta, hogy a kitörésgátló lezárása után miért nem szűnt meg a gázkifúvás. A felelősség megállapítása során is ebből indult ki. Egyes szakemberek szerint a kút állapota is közrejátszott a súlyos üzemzavarnál. Mások viszont úgy vélik, mindegy, milyen állapotban volt a kút, mert a tisztítók szabálytalanságai miatt olyan helyzet állt elő, hogy a gázkifúvást nem lehetett elfojtani.
Mint ismert, a kitörés kilencvennégy napja alatt több mint 5 milliárd forint kár érte a Molt. Ennek zömét az elégett gáz adja, de jelentős tételt jelent a két kitörési szakasz elfojtása.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.