A Pécsi Erőmű Rt. kapacitásának hozzávetőlegesen 60 százalékát köti le az MVM Rt.-vel kötött tavalyi szerződésben foglalt árammennyiség. Az idei megállapodás előkészítése során ezt szeretnék legalább 10 százalékkal növelni, ami lehetőséget adna, hogy lenullázzák azt a közel 500 millió forintos veszteséget, amit a bányakapacitás-díj eltörlése okoz -- mondta érdeklődésünkre Somosi László, a társaság elnök-vezérigazgatója.
A Vértesi Erőmű Rt. éves szinten 600 millió forintos veszteséggel számol a bányakapacitás-díj eltörlése miatt. Takács Károly, a társaság vezérigazgatója elmondta, az eddigi 50-ről legalább 80 százalékra szeretnék növelni az MVM Rt.-vel kötendő éves kereskedelmi szerződés szerinti terhelésüket. A bánya fix költségeit január 1-től az energiadíjjal kell megkeresniük a szenes energiatermelő egységeknek, ehhez viszont minél nagyobb kihasználtsággal kellene dolgozniuk, hiszen a bányák fix költségeinek túlnyomó többsége független a kitermelt szén mennyiségétől. A végleges számokról még nem született döntés, folynak az egyeztetések, az MVM Rt. igazgatósága várhatóan február végén hagyja majd jóvá az idei kereskedelmi megállapodásokat -- tudtuk meg Gerse Károlytól, a társaság kereskedelmi igazgatójától. Mint mondta, az MVM Rt.-t köti a legkisebb költség elve, s ez idő szerint a gáztüzelésű erőművek alacsonyabb áron termelnek áramot, mint a szenes blokkok, sőt az olajár csökkenése miatt esetenként még az olajból előállított villamos energia is olcsóbb.
A bányakapacitás-lekötési díj egyébként nem szűnt meg, hanem átalakult formában beépült az érintett erőmővek energiadíjába -- közölték érdeklődésünkre a Magyar Energia Hivatalnál (MEH). Az árszabályozás előkészítése során azzal az energiamennyiséggel számoltak a szenes erőműveknél, amelynek átvételét az MVM Rt. előre jelezte erre az évre, s a bánya állandó költségeit ezzel arányosan építették be az energiadíjba. A MEH szakértői szerint ez a rendszer piacközelibb helyzetet teremtett, eddig ugyanis az erőművek ársorrendje pusztán az energiadíjon alapult, függetlenül attól, hogy az egyes áramtermelő egységeknek azon felül bányakapacitás-lekötési díjat is fizetnek-e.
A pécsi erőmű gázos megújításának programját az árszabályozási rendszer változása közvetlenül nem érinti. Somosi Lászlótól tudjuk, a hozzávetőlegesen 25-30 milliárd forintos beruházás előkészítése befejeződött, a kivitelezés indításával viszont megvárják az új villamosenergia-törvény megjelenését, hiszen tudniuk kell, milyen környezetben kell majd a -- tervek szerint 2004-re elkészülő -- 200-250 megawattos kapacitást működtetniük.
A Vértesi Erőmű Rt. által az oroszlányi erőműben tervezett retrofit -- a károsanyag-kibocsátás csökkentését is szolgáló, élettartam-hosszabbítás -- beruházását viszont lassíthatja a 600 milliós idei veszteség. Ebben az évben úgy 950-960 millió forintot terveznek a beruházásra fordítani.