Hírközlők és kulcsosztók

Több mint másfél éves előkészület után a héten elkezdődhet az országgyűlési vita az infokommunikációs törvényekről. Az egységes hírközlési törvény (ehtv.) a radikális piacnyitás feltételeit teremti meg a távközlésben, a műsortovábbításban és a postai szolgáltatások területén. Az elektronikus aláírást bevezető jogszabály pedig megkönnyíti a kereskedelem és a közigazgatás tranzakcióinak elektronikus útra terelését.
A két törvényjavaslat közül különösen az ehtv.-nak az elfogadása válik sürgetővé, hiszen az év végén lejár a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató monopóliuma a még mindig nagy üzleti lehetőséget rejtő vezetékes hangszolgáltatásban. Míg az aláírások hitelesítésébe bekapcsolódni kívánó kulcsosztóknak jelentős, mintegy egymilliárdos indulási költséggel kell számolniuk
Az ehtv. elsősorban nem új hálózatok kialakítását, hanem a meglévőkön jobb minőségű szolgáltatások nyújtását célozza meg. Lehetőséget kíván teremteni ahhoz, hogy ne csak a telefonálók, hanem az internetezők is minél olcsóbb szolgáltatáshoz férjenek hozzá -- emelte ki a területért felelős kancelláriaminiszter. Stumpf István szerint a törvényt három-négy év múlva felül kell vizsgálni, mert olyan gyorsan alakulnak a piaci viszonyok. Hozzátette, az említett ágazat a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú a nemzetgazdaság számára, mivel az éves befektetés mértéke meghaladja a 160 milliárd forintot, sőt 1999-ben már a 200 milliárdot is.
A miniszter azt is közölte, hogy a harmadik generációs mobilszolgáltatás (UMTS) tenderét az idénre tervezett két frekvenciaárverés tapasztalatait figyelembe véve írnák ki. Az UMTS-re 2002-ben lát lehetőséget.
Az elektronikus kereskedelmet és az ügyintézést segítő digitális aláírás életbelépésével kulcsszerep jut majd az aláírásokat hitelesítő cégeknek.
Az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) szakemberei úgy számolnak, hogy ez utóbbi törvény májusi elfogadás esetén augusztustól vagy szeptembertől léphet életbe -- hangzott el egy háttérbeszélgetésen. Májusig az IKB elkészíti a jogszabályhoz kapcsolódó három végrehajtási rendeletet is.
Ahhoz, hogy valaki elektronikusan alá tudjon írni egy dokumentumot úgy, hogy az később jogi úton igazolható, illetve védhető legyen, a törvény elfogadása után felálló hitelesítésszolgáltatótól kell majd beszereznie saját -- várhatóan smartkártya formáját öltő -- tanúsítványát. Ilyen hitelesítésszolgáltató bármely, a Hírközlési Főfelügyeletnél (Híf) jelentkező cég lehet. A Híf a most készülő egyik végrehajtási rendeletben felállított követelménynek megfelelően fogja az engedélyeket kiadni. A feltételek szigorúak lesznek, így nemzetközi példák alapján csaknem egymilliárd forintos költséggel számolhat egy jelentkező akkor, ha zöldmezős beruházásként akar azoknak megfelelni. A Hífnél már előzetesen több cég érdeklődött a lehetőség iránt.
A hitelesítő szolgáltatók az elképzelések szerint éves díjért adják ki az aláíráshoz szükséges tanúsítványt, ennek összege jelenleg Nyugaton 20--100 dollár közötti. Az EU-tagországok általános gyakorlatával szemben a magyar törvénytervezet többlete, hogy a cégek vagy magánszemélyek a megvásárolt titkosítókulcsokkal nem csak dokumentumokat, hanem más termékeket is hitelesíthetnek majd. Jogi úton is védhető lesz tehát egy elektronikus aláírással ellátott hang-, kép- és videofájl, akár egy tervrajz.
A jogszabály elfogadása után a közigazgatásban várhatóan csak fokozatosan kezdik használni az elektronikus aláírást. Egyik első alkalmazás lehet például a Pénzügyminisztérium mostani kezdeményezése, hogy a bizonylatadást lehetővé tegye ezzel a papírmentes megoldással.
A tervezet szerint, ha egy szerződést külföldi partnerrel köt magyar cég vagy magánszemély, az elektronikus aláírást csak akkor lehet jogilag is védeni, ha a külföldi hitelesítőszolgáltatót nemzetközi szerződés alapján Magyarország elfogadja, vagy ha a dokumentumot egy magyar hitelesítő is igazolja.