Tudatosabb vásárlók, stagnáló növekedés – merre tart a hazai fogyasztás 2026-ban?

A szeptemberi kiskereskedelmi adatok szerint a harmadik negyedév stagnálása mellett a hazai fogyasztás látványosan átalakul az elkövetkezendő időszakban. A Szaldó legújabb adásában Bátori Bence, az MBH Bank Elemzési Centrumának ágazati elemzője arról beszélt, hogy a magyar kiskereskedelem ugyan kilábalt a visszaesésből, de a növekedés még mindig a cikcakkos, „egy lépés előre, fél lépés hátra” mintázatot követi.

Itt tekinthetik meg a Szaldó legújabb adását: 

A magyar kiskereskedelem új ritmusa – így alakul a hazai fogyasztás

A szektor 2023 végén fordult növekedésbe, és bár a tendencia stabil, a lendület mérsékelt: a szeptemberi 3 százalékos éves növekedés elmarad a hosszú távon fenntartható, 4–5 százalékos ütemtől. A historikus átlagok alapján havi 0,4 százalékos bővülés lenne ideális, ehelyett jelenleg mindössze 0,25 százalék látható.

Az iskolakezdés hozott némi pezsdülést: a ruházati üzletek forgalma 8 százalékkal nőtt augusztusban, míg a papír-írószer boltok forgalma csökkent – a szülők ugyanis már a diszkontláncok júliusban induló kampányait is kihasználják. Ugyanakkor a drogériapiac idén ingadozó teljesítményt mutat: a májusban bevezetett árstop átmenetileg serkentette a forgalmat, de hatása szeptemberre kifulladt. A karácsonyi szezon azonban ismét élénkülést hozhat, különösen az illatszerek és kozmetikumok piacán.

A műsorban Bátori arra is rámutatott, hogy a Black Friday már nem egyetlen nap, hanem „Black November” lett: a kedvezmények hetekre nyúlnak, a fogyasztók pedig tudatosabban, korábban és megfontoltabban vásárolnak. Az impulzusvásárlás helyét a tervezett döntéshozatal veszi át, a vásárlók online tájékozódnak, az árakat összehasonlítják, majd sokszor személyesen ellenőrzik a terméket.

A szakértő szerint a növekedést a jövedelmi szerkezet is korlátozza: az alacsonyabb jövedelmű háztartások bevételeik nagyobb részét költik fogyasztásra, míg a tehetősebbek inkább megtakarítanak vagy szolgáltatásokra költenek. 

A fogyasztói bizalom ugyan emelkedett, de az infláció érzékelése még mindig torzítja a döntéseket. A bizalom stabilizálása, a szabályozási kiszámíthatóság és a kiskereskedelmi különadó felülvizsgálata lehetnek azok a tényezők, amelyek újra gyorsíthatják a szektor bővülését.

A magyar fogyasztó ma már nemcsak árérzékeny, hanem tudatos és informált is – stratégiát épít a vásárlásra. A jövő kiskereskedelme pedig ehhez a ritmushoz igazodik majd.

További részletek a beszélgetésből: 

• Hosszú távú trendek a kiskereskedelemben (01:52)
• Drogériák és az árstop hatása (04:29)
• Black Friday mint jelenség (06:29) 
• Jövedelmi különbségek és támogatások hatása a fogyasztásra (11:48) 
• Fogyasztási tendenciák az elmúlt néhány évben (13:56)