Az Urbis privatizálása lesz az egyik első lépése a Nastase-kabinet által meghirdetett nagyprivatizálásnak. Ennek sikerétől is függ a folyamat folytatása, hogy a kormány el tudja-e fogadtatni a nagyszabású programot.
A cég elődjét 1989 előtt Iremoasnak nevezték. A bukaresti vállalat 25 évig a szocialista lakásépítési program keretében gyártott a panelházakhoz elavult, igencsak légszennyező technikával öntöttvas fürdőkádat és vas hősugárzót. "Tervezett veszteséggel" működött, 3500 főnyi alkalmazottja jól képzett, de létszámukat mesterségesen felduzzasztották.
A hat üzem terméke a rendszerváltás után felelslegessé vált részben a lakásépítési program leállása, részben a gyár elavult technológiája miatt. Az 1992-es vezetés ezért hat profittermelő központra osztotta a vállalatot. Hamar kiderült, hogy a veszteséges kád- és radiátorgyártó részlegeket be kell zárni. A többi részleg fém ajtó- és ablaktartozékokat, más termékeket gyártott.
A részlegenkénti tőkebevonás során az önálló gyárak külföldi tőkével vegyes vállalatokat hoztak létre, vagy csarnokaikat kiárusították. Az egyik épületet a Coca-Cola cég vásárolta meg, más részlegekhez német és svéd cégek társultak be.
Időközben az Urbis áttért a korszerűbb fürdőszoba-felszerelések gyártására.
Az Urbisnál maradt csaknem 70 százaléknyi részvénycsomagot szeretné eladni az állami vagyonkezelő. Nem is számít túl rossz üzletnek a papírok megvásárlása, hiszen az elmúlt tíz évben új technológiákba 35 milliárd lejt ruházott be a cég (egy dollár 27 ezer lej), s gyártmányaik ma már világszínvonalúak. A vállalat saját áramfejlesztő központtal, víz-, gázhálózattal rendelkezik. A román piacon fürdőszoba- és konyhafelszerelései 60 százalékát adja. Létszáma 760 fő. Viszont az anyacégről levált vállalkozások ugyannyi dolgozót foglalkoztatnak, mint 11 éve.
Tavaly az Urbis bevételének jelentős része csaptelepeladásból származott. Üzleti forgalma meghaladta a 127 milliárd lejt, az idén körülbelül 160 milliárd lejt vár.