Hűtőmilliárdok az áramfogyasztásban

Az ország villamosenergia-fogyasztását mintegy 4-5 százalékkal növelik meg a mind szélesebb körben alkalmazott klímaberendezések -- tudtuk meg Tombor Antaltól, a Magyar Villamosipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. vezérigazgatójától.
A klímatechnikai piacon érdekelt társaságok tapasztalatai szerint ma már az ipari csarnokok építésénél is alapvető elvárás a klimatizálás. Az ipari hűtéstechnikai piac nagyságát szakértők éves szinten 15 milliárd forint körülire becsülik, ezen kevesebb mint egytucatnyi társaság osztozik. A lakossági klímaberendezések piacán lényegesen nagyobb a harc, közel félszáz cég fut versenyt a szerény mértékben, de folyamatosan bővülő keresletért. Tavaly becslések szerint megközelítőleg 6 milliárd forintot fordítottak lakások, családi házak klimatizálására.
A hűtéstechnikai berendezések által generált többletfogyasztás nem okoz fennakadást a magyar villamosenergia-rendszer működésében, sőt némiképp javítja egyes erőművek kihasználtságát. Pontos számok nem ismertek, de becslések szerint hozzávetőlegesen 5 milliárd forintnyi áramot használunk fel a nyári napokon az épületek, ipari csarnokok hűtésére.
A hűtéstechnikában érdekelt, jellemzően külföldi szakmai befektetők tulajdonában álló társaságok azt tapasztalják, hogy ma már nemcsak a bevásárlóközpontok, a multiplex mozik, vagy az irodaházak alapfelszereltségéhez tartozik hozzá a központi klimatizálás, de az újonnan épülő ipari csarnokok is szinte kivétel nélkül légkondicionáltak. Erre vagy a gyártástechnológia, vagy az építkezéskor alkalmazott, gyengébben hőszigetelt szerkezet miatt van szükség. A Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint egy-egy beruházás teljes költségén belül 10 százalék körül lehet az épületgépészet, s ezen belül a klimatizálás részesedése.
A piacvezető klímás cégek az utóbbi években 25-30 százalék körüli forgalomnövekedést regisztráltak, ez a trend azonban az első negyedévben megtorpant. Eközben viszont dinamikusan növekszik a lakossági klímaberendezések piaca. A mennyiségi bővülés helyett inkább minőségi váltásra számítanak a szakemberek ezen a piacon, a most vezető 120-160 ezer forintos fali berendezések helyett terveik, illetve reményeik szerint a hangsúly a komplex hűtő-fűtő rendszerekre helyeződik.