A világ sajtójának tavalyi mérlege

Tíz év távlatában a tavalyi volt a nyomtatott sajtó legeredményesebb esztendeje -- mondta a felmérés eredményét közzétevő Timothy Balding vezérigazgató a világszövetség hongkongi kongresszusán. A vizsgált 46 országban 1996 óta a lapok száma 7983-ról 8426-ra emelkedett; a növekedés 28 országra volt jellemző, 14-ben csökkent a kiadványok száma. Az eladott példányszám globálisan 4 százalékkal, 392 millióra bővült.
Az összpéldányszám tíz év alatt az Európai Unióban is csak 0,4 százalékkal csökkent, minthogy az évtized első felének "szabadesését" a következő öt év 2,5 százalékos bővülése követte. Rekordnövekedést mértek Portugáliában (5 százalék), Nagy-Britanniában (2,4) és Spanyolországban (2,3), összességében bővült a lappiac Olaszországban (2,1) és 1-1 százalékkal Ír- és Franciaországban is. A növekedés kizárólag az országos terjesztésű lapok térhódításának tulajdonítható -- idézi a Le Monde Baldingot. Csökkent ugyanakkor az eladott példányok száma a különben nagy olvasótáborral rendelkező Ausztriában (13 százalékkal), Dániában (3,1), Német- (2,5) és Finnországban (1,2).
Javítja a képet, hogy a világ nagy országaiban -- az USA-t és Japánt kivéve -- mindenütt jelentősen növekedett az olvasók száma. Oroszországban 5 százalékkal növekedett a példányszám és 2635-tel a lapok száma. Az eladás Indiában 20,2, Kínában 12,7, Brazíliában 8,8 százalékkal gyarapodott. Az USA-ban is csak 0,1 százalékkal lett kevesebb az eladott kiadvány, Japánban pedig 0,4-del, de ott így is 71,9 millió fogyott.
Az ezer lakosra jutó példányok tekintetében Norvégia vezet (575), utána következik Japán (570), Finnország (445) és Svédország (417); a sereghajtó Franciaország (145).
Kivételes növekedést mutattak a hirdetési bevételek is 23 országban, elsősorban Európában. A kontinensen összességében 8,7 százalékkal több pénzt fordítottak tavaly napilapos hirdetésre. A sort Írország és Olaszország vezeti 14, illetve 12 százalékos gyarapodással, Dániában viszont 3,1 százalékkal csökkent e tétel. Mi több, az írott sajtó hirdetési piaca mindenütt a televízió rovására terjeszkedett. A lapkiadók bevételeinek a hirdetésekből származó része az Egyesült Államokban 87 százalék, Németországban 65, Nagy-Britanniában 63, Japánban 61 százalék, míg Franciaországban csak 40 százalék.
Rendkívül kedvezőnek találta a világszövetség az internetnek a lapok olvasottságára gyakorolt hatását. Most másodszor mérték ezt az adatot, s szemben a korábbi "kannibalizációs" félelmekkel, azt találták, hogy az a szerkesztőség, amely a világhálóra telepíti újságját, a nyomtatott példányok számának növekedésével számolhat. Sajátos módon az ingyenlapok megjelenése sem apasztotta a hagyományos újságok forgalmát. Épp ellenkezőleg, új olvasórétegeket vonzott a nyomtatott sajtó számára, elsősorban a fiatalok között.