Felszabaduló korlátok a hírközlésben

Karácsonytól elkezdődik a hazai hírközlési piacon még álló monopóliumok lebontása és a teljes szektor folyamatos átalakulása. A parlament tegnap erről döntött, amikor elfogadta az ehtv. számos módosítás után kialakult szövegét. A hosszú hónapok előkészítő munkája után az európai uniós elveknek csaknem teljesen megfelelő, számos ponton azonban vitatott változat született meg. A keretjellegű törvény a tavaly mintegy egybillió forintos forgalmat bonyolító, főként multinacionális cégek jellemezte hazai hírközlést alapvetően átrendezheti. Jövőre elvileg már több cég közül is kiválaszthatja telefonszolgáltatóját a lakossági előfizető, az üzleti kommunikációban a mainál letisztultabb szabályozás serkenti a versenyt, az internetes szektort érintő változtatásoktól pedig a világhálós csatlakozás összköltségének csökkenését reméli a törvényalkotó.
A Matáv lapunknak nyilatkozó versenytársai kivétel nélkül előnyösnek tartják a piac aszimmetrikus szabályozását, vagyis a legnagyobb részesedéssel bíró cég kiemelt kezelését és mozgásterének korlátozását. Vasváriné Menyhárt Éva, a cég kormányzati kapcsolatok igazgatója szerint viszont ennek az az eredménye, hogy a Matávon kívüli primer körzetekben belátható időn belül a verseny a lakossági telefonszolgáltatásban erősen visszafogott lesz. Mindez azért, mert valószínűleg csak cége tudna ebben a piaci szegmensben versenyt előidézni, de a törvény nem kötelezi a telefoncégeket a Matáv beengedésére.
Még a legfőbb alternatív szolgáltatónak tartott, országos gerinchálózattal bíró PanTel Rt.-nek sincs egyelőre olyan terve, hogy a lakosság számára tömeges méretekben nyújtson közcélú telefonszolgáltatást -- tudtuk meg Sülle Gabriella stratégiai igazgatótól. A PanTel szerint az ehtv. nem üzletbarát, mert keretjellegű, s a végrehajtási rendeletekre kulcsfontosságú részleteket hagy. Ha ezeket csak az év második felében készítik el, akkor a törvény hatásaival a jövő évi üzleti tervben már nem lehet számolni. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az ehtv. életbelépése után átláthatóbb piaci viszonyok alakulnak ki, a távközlési szolgáltatók könnyebben tudnak majd egymással üzletet kötni. Az új szabályozás ugyanis kötelezővé teszi a jelentős piaci erővel bíró cégeknek azt, hogy a távközlési hálózatok összekapcsolására megfelelő ajánlatot adjanak.
Az ehtv. a telefonos internet árát azzal próbálja a jövő évtől csökkenteni, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kezébe adja az ilyen típusú hozzáférés maximális árának meghatározását. Előírja emellett azt is, hogy a befolyó bevételt a telefonos és internetes szolgáltató ossza meg. Ez a lépés jelzésértékű -- mondja Pámer Róbert, az Interware Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a hatósági árral és a díjmegosztás rendszerével el lehet majd érni, hogy a végfelhasználó havi internetes számlája csökkenjen, de csak akkor, ha a végrehajtási rendeletekben a megosztás mértékét jól állítják be. Az ügyvezető igazgató szerint az új rendszer alapjaiban változtathatja meg a hazai internetezési szokásokat. A díjmegosztás bevezetése ugyanis várakozások szerint a ma 150 forintosként ismert Matáv-kedvezmény megszűnését és helyette alacsonyan megállapított percalapú díjak kialakulását eredményezheti. Ezzel csökkenhet az éjszakai böngészés aránya, a hét végén folyamatosan bekapcsolt számítógépek helyett pedig a szolgáltatókat egyenletesebben terhelő felhasználási szokások honosodhatnak meg.
Ha a telefondíjból az internetszolgáltatók megfelelő részt kapnak, az az általuk ma szedett havi átalánydíjak megszűnéséhez is vezethet. A PSINet Magyarország nemrég nyilvánosságra hozott saját becslése szerint percenként átlagosan mintegy 3 forintot kellene kapnia ahhoz, hogy előfizetői számára a havidíjat eltörölje. Graur Tamás ügyvezető igazgató jelezte, hogy ennél kisebb részesedés esetén a szolgáltató esetleg a havidíj csökkentésével versenyezhet a piacon. Az ezt a díjat már ma sem érvényesítő, úgynevezett ingyenes internetszolgáltatóknak a díjmegosztás még fontosabb. A Kiwwi Kft. lobbizott azért, hogy az ehtv. díjmegosztást kimondó része azonnal életbe léphessen, így azonban szolgáltatását nem tudja a felhasználók számára ideális ütemben bővíteni -- mondja Végvári Orsolya vezérigazgató. Üzleti terveikben a lakossági ingyenes internetszolgáltatás az IP-alapú telefonszolgáltatásra kiépített hálózat kiegészítéseként szerepel arra az időszakra, amikor az IP-szolgáltatás által megcélzott kis- és középvállalkozások a hálózatot kevésbé használják telefonálásra. A távközlési piacon a Kiwwi szerint éles verseny kezdetben csak a nemzetközi és belföldi távolsági hívások piacán várható.
Az ehtv. internetet érintő paragrafusai az utóbbi időben kormányzati oldalon reflektorfénybe került infokommunikációs társadalomfejlesztési stratégiába illeszkednek. A Széchenyi-tervbe ágyazott, nemrég meghirdetett átfogó program, a napokban elfogadott elektronikus aláírási törvény és az ehtv. egyaránt az internethez való hozzáférés és az elektronikus kereskedelem növekedési feltételeinek biztosítása érdekében született. Mint arra a Hírközlési Főfelügyelet (Híf) egy felmérése is rámutat, Kelet-Európában a világháló használata gyors ütemben terjed, és az internetezők számában régión belül kezdetben megszerzett előnyét Magyarország mára elvesztette, az uniós csatlakozás előtt álló országok tekintetében már csak Szlovákiával szemben jobbak a mutatói. A magyar távközlési piac mindamellett évi mintegy 30 százalékkal bővül, a postai és távközlési beruházások a teljes nemzetgazdasági beruházásoknak tavaly is több mint 8 százalékát tették ki. Előrejelzések szerint az ágazat fejlődésének motorja a következő években már nem a telefonos, hanem az informatikai szolgáltatás lesz.
A szabad versenyt a hatósági maximumnál ugyanakkor kedvezőbb áralakító tényezőnek tartja az internetes telefonpercdíjak esetében a UPC Magyarország, bár az elsősorban kábeltévés internetet nyújtó cég egyelőre kevésbé érintett a telefonpiacon -- mondja Hagymásy András kommunikációs igazgató. A társaság bevételének döntő többségét jelenleg műsorszórásból szerzi, ezért az ehtv. ma még kevésbé befolyásolja üzleti tervét. Üdvözli azonban a UPC a piac aszimmetrikus szabályozását, ezzel kapcsolatban a Matáv kábeltévés leányvállalata terjeszkedésének korlátozását, és pozitív elemnek tartja a távközlési infrastruktúrák építésének támogatottságát.
Sülle Gabriella szerint az ehtv. egyik gyenge pontja ugyanakkor, hogy a monopóliumok lebontása helyett a szakmailag indokoltnál sokkal nagyobb hangsúlyt helyez más piaci tényezőkre, például a csaknem teljesen szabadon működő mobiltelefon-piacra. Ismert, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók a törvény vitájának utolsó szakaszában egységesen tiltakoztak a vezetékes hálózatból indított telefonhívások díjmeghatározásának megváltoztatása miatt, a törvény szövegének módosítását azonban már nem sikerült elérniük. A kérdés súlyát jelzi az is, hogy a Híf adatai szerint áprilisban már több mint 3,5 millió mobil-előfizető volt Magyarországon, vagyis számuk már rendkívül közel került a vezetékes fővonalakéhoz, s várhatóan még az idén meg is haladja azt.
A postai szolgáltatásokkal kapcsolatban benyújtott kormánypárti módosító javaslatok eredményeként több lényeges ponton is változott, illetve kiegészült a finisben az ehtv. A jövedelmező piacok "kimazsolázására" jelent törvényi korlátot az a kiegészítés, amely az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó, de nem az egyetemes szolgáltató által végzett szolgáltatást bejelentés helyett engedélyhez köti. A jelenlegi jogi szabályozást állítja vissza az a módosítás, mely szerint csak a meghatározott belföldi egyetemes postai szolgáltatások hatósági árasak. Az ebbe a körbe vonás alól a májusi módosítási javaslat következtében került ki a nemzetközi postai forgalom.
A fenntartott postai szolgáltatások veszteségének finanszírozására létrehozandó egyetemes postai támogatási alap is utólag került be a törvénybe. Postai berkekben méltánytalannak tartották ennek kihagyását a jogszabályból, miközben abban a távközlési alap szerepelt.