Madridban óriási a csúszás

Az európai légikikötőkön tapasztalható, mindinkább növekvő késések "éllovasa" a madridi Barajas. Ott az első három hónapban a járatok 36 százaléka 15 percnél később érkezett vagy indult. Ez azért figyelemre méltó, mert tavaly még a milánói Malpensa vitte el ezt a pálmát. Igaz, a Malpensa most sem sokkal maradt le, az idén 30 százalékot "teljesített", akárcsak Genf. A viszonylag legjobb helyezést Düsseldorf érte el, ott a járatoknak mindössze 17 százaléka tért el a menetrendtől. Ferihegy -- a nagy európai repülőterek forgalmától jóval elmaradva -- a késéseket kevésbé okozó objektumok között szerepel.
Az AEA és más nemzetközi légiforgalmi szövetségek tegnap kiadott helyzetértékelése szerint -- ezekből egyebek között az Airvise és a Reuters is idézett -- az üzleti világot súlyosan hátráltatják a késések, és a tendencia csak romlik. Míg például 1998-ban a járatoknak csak 16, 2000-ben pedig 21 százaléka érkezett vagy indult 15 perces eltéréssel, addig az idén a megadott időszakban már 24 százalék volt ez a mutató.
A menetrend felborulása mögött egyértelműen a nem egységes légiirányítási rendszerek állnak, a késések 63 százalékát ez a tényező okozza -- fogalmazott az AEA közleménye. A légitársaságok vezetői évek óta sürgetik az Európai Unió illetékeseit, hogy egységesítsék a légiirányítást, vagyis oldják fel a nemzeti rendszerek merev kereteit. Az unió azonban mind ez idáig semmiféle eredményre nem jutott. Az időközben életre hívott (főleg a Benelux államok, Észak-Franciaország és Nyugat-Németország légterét felügyelő) Eurocontroll nevű szervezet nem helyettesítheti az egész unióra érvényes normákat és gyakorlatot -- figyelmeztettek a cégvezetők.
A késések akkor sem szűnnek meg, ha egyre több repülőtér-üzemeltető cég jelenik meg a tőzsdén. A múlt héten a frankfurti Fraport AG tette ezt, a tegnapi első reakciók szerint nem feltétlenül átütő sikerrel. Tőzsdenyitás után egy órán belül 35,20 euróról 35,10-ra csökkent az egészében is lefelé tartó frankfurti értéktőzsdén a társaság részvényeinek ára.
A Fraport AG előzőleg részvényenként 35 euróra árazta a kibocsátást. Ez 3,15 milliárdra értékelte a társaságot. Az ársáv eredetileg 32--37 euró volt. Az ármegállapítás tükrözte, hogy elég nagy volt az érdeklődés a kibocsátás iránt intézményi befektetők és kisbefektetők körében egyaránt, de azért némi óvatosság is megnyilvánult, mert a Fraport AG új kifutópálya építésére akarja költeni a kibocsátás bevételét, s a terv még bizonytalan, és sok a kérdés körülötte.
A hétfő egy újabb mutató nyilvánosságra kerülését is hozta. Az Airlines Business című magazin közölte: tavaly a harmadik londoni, a Stansted repülőtér fejlődött a leggyorsabban a világon. Ott 25,6 százalékkal több (összesen 11,2 millió) utas fordult meg, mint az előző évben, s ez a 100-as toplistán a legmagasabb ütem. Mögötte a milánói Malpensa áll 22,1 százalékkal, a harmadik az indonéz főváros, Dzsakarta 22 százalékkal.
Abszolút értelemben továbbra is az atlantai Hartsfield végzett az élen 80,1 millió utassal, a második a chicagói O''Hara lett 72,1 millió vendéggel, a bronzérmes Los Angeles 68,4, míg a negyedik a londoni Heathrow 64,4 millió utassal.